Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

468 ellen a fizetés megtörténte után pl. vagyonhiány miatt csődöt nyitni már nem lehet) kifizeti az összes tartozásainak 70%-át tevő egyetlen tartozását, többi húsz hitelezője tétlenül köteles nézni, hogy egy 70%-os kvótától elesett és semmit sem kap.22 A 941. art. 1. bek. szerint csak akkor támadható meg az ügylet, ha a megtámadott ügyletből jogot szerzett hitelező nemcsak az ügyletnek a többi hitelezőt esetleg károsító voltáról, hanem az adósnak a többi hitelezőt károsító szándékáról tudott. A 941. art. 2. bek. vélelmezi ugyan ezt a tudomást rokonoknál (harmadfokig) és sógoroknál (másodfokig bezáróan), ámde csak akkor, ha a károsító ügylet és a perbeidézés között egy évnél több nem telt el.23 A tudomás hiányában csak ingyenes ügyletek támadhatók meg. A rosszhiszemű harmadik az előbbi állapot helyreállítására, a jóhiszemű ingyenes szerző a gazdagodás kiadására kötelezendő (943. art.). A károsító ügylet az elidegenítéstől számított öt éven belül támadható meg (946.). Azt hiszem mindenki egyet fog érteni velem, hogy a hitelezőket károsító ügyleteknek ez a szabályozása nem kielégítő és a legkirívóbb, de félig-meddig ügyesen megrendezett visszaélések keresztülesnek a rostán. # A fentiekben igyekeztem az tíj görög jogot megismertetni. Ami méltatását illeti, kétségtelen, hogy még a francia fordításon keresztül szemlélve is kitűnő technikájú, alkotójának kimagasló jogi tudására és szellemi képességeire mutató, az egész kontinentális jogfejlődést római jogi alapjaitól a legmodernebb törekvésekig átfogó és ami fontosabb, befogadni és beilleszteni (rendszerezni) is tudó elméjére valló mű. Azon az úton, amelyen az európai jogtudomány már régen megindult, de amelyet az Akademie für deutsches Eecht úgy látszik gyorsabb ütemben kíván folytatni és amely a kontinentális jogrendszerek összehangolásához vagy legalább is közelebb hozásához vezet, igen fontos irányjelző és mérföldkő lehet, mert minden eddiginél szerencsésebben amalgamizálja a német-magyar és a latin jogrendszerek részben ellentétes szabályait. Az ellentétek kiegyenlítésében, az ütköző szegletek lecsiszolásában addig jutott, mint egy más kísérlet sem és elérte ezt belső kiválóságainál fogva anélkül, hogy a két 22 Ennél már nemcsak modern jogaink, hanem a pandektajog is előbbre volt. Nevezetesen ismerte a tartozásfizetés megtámadását is (Gratifikationstheorie), melytől csak utóbb, az alaposabb forráskutatás és a tradíciók tiszteletének ezzel járó túlbajtása, az élet szükségletei fölé helyezése során, főleg Vangerov támadásai következtében tért ismét el. Lásd minderre Dernburg, Pandekten II. 390. old. Windscheid, Pandekten II. 663. old. 23 Sőt itt is azt látjuk, mint most a görög törvénynél. — A francia forradalommal szemben, sőt harcbanálló országok előbb hoztak a jogegyenlőséget kimondó codexeket, mint maga Franciaország. — Preussisches Landrecht 1794, osztrák Westgalizisches Gesetzbuch 1797; ellenben: Code civil csak 1804! ! Már pedig sem az akkori porosz, sem az osztrák kormányok nem voltak politikailag barátai a francia állam alapelveinek. Nelm is tettek politikai engedményeket, de reálpolitikusok voltak és böics társadalmi átalakulással alapozták meg, nevezetesen Poroszország 1807 óta más törvényekkel is az 1813-as diadalt.