Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A törvényhozói összeférhetetlenség reformja

458 a fejlődés nálunk is e felé az irány felé halad-e, azt ezidőszerint •még senki sem láthatja előre, noha kétségkívül megállapítható, hogy te korporációs és totalitárius államvezetési rendszereknek az az eleme, amely nincs alávetve az idők változásának, a népi gondolat és a szociális eszme, a magyar politikai fejlődésre is mélységes befolyást gyakorol. A népi gondolat és a szociális eszme azonban érvényesíthető az ősi magyar államvezetési elvek épségben tartásával is, különösen, ha az azokat megvalósító alkotmányos intézményeket alávetjük a kor szelleme által követelt reformoknak. Mert a képviseleti alapon nyugvó mai államvezetés kétségtelenül reformokra szorul, főként abban a vonatkozásban, hogy egyrészt a maga személyi összetételének kialakításában legyen tekintettel az értékkiválasztás magasabb szempontjaira, ami pedig a munka ütemét illeti, ez fokozottabb mértékben alkalmazkodjék a mai rohanó idők követelményeihez. S mindezek mellett legyen állandó, szerves érintkezésben a nemzeti közvéleménnyel, a nép minden rétegével, s annak vágyait és érzéseit hűségesen juttassa kifejezésre. Tegye lehetővé az erőteljes és szilárd kormányzást s juttassa érvényesüléshez korunk uralkodó eszméjét: a szociális gondolatot. Hogy e szempontok figyelemben részesítése mellett a részletekben a magyar alkotmányosság mennyire alkalmazkodik az új idők új életformáihoz és ezekből minő következtetéseket von le az államélet szerkezetének berendezésére nézve, ez másodrendű kérdés, ha nem tér le arról a történelmi alapról, hogy a magyarságot eredményesen és tartósan kormányozni csak saját autonóm erőinek bekapcsolásával, saját maga által lehetséges. S ennek a megállapításnak van még egy másik összefüggése is, amely komoly meggondolásra kell hogy késztessen bennünket minden olyan igyekezetünkben, amellyel változtatni akarunk alkotmányos intézményeink egyikén^másikán. Ne feledjük el: hatalmas történelmi és népi erők tengernyi hullámai nyaldossák határainkat s hogy az elemek fergeteges csapkodásában épségben tudjuk megőrizni nemzeti létünket és állami függetlenségünket, s hogy el tudjuk érni történelmi céljainkat, ahhoz két feltétel maradéktalan teljesítése szükséges: ragaszkodás magyar fajiságunkhoz s ragaszkodás e magyar fajiság talajából kisarjadt, ősi nemzeti intézményeinkhez. Ebből a szempontból is igen nagy jelentősége van annak a munkának, amelyet a magyar országgyűlés két háza a törvényhozói összeférhetetlenség reformjának előkészítése tekintetében napjainkban kifejt, nemcsak e munka közvetlen célja és tartalma miatt, hanem főként azért, hogy e kérdéssel egyáltalán foglalkozik. Antal István