Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Miért maradt meg Erdélyben az osztrák jog?

24 ciális és eljárási jog körében külföldi példákat követő, hogy ne mondjam, külföldi törvények fordításaként jelentkező kodiíikációs alkotások jöttek létre, felemelte tiltakozó szavát, amikor a nép lelkében legmélyebben gyökerező jogterülethez kívánt hozzányúlni az egyébként minden elismerésre méltó szaktudással és felkészültséggel rendelkező, de az idegen jogot a magyar nép szelleménél sokkal inkább megértő kodifikátor. Nem lesz érdektelen a Sándorfy Kamill előadásával kapcsolatosan Groschmid Béninek néhány a mai viszonyok között különösen aktuális kijelentését, mintegy a Sándorfy Kamill nagyértékű adalékainak szaporításaként csokorba kötni. „Ha keleten s alattunk egyik-másik állam, amely hazánknál majdnem ezer évvel fiatalabb, törvényeit szintoly indusztriális módon gyártja, ezt követendő például nem venném." (Mj. tan. I. 556.) „Mondják, hogy ez európai színvonal lesz, de mi inkább azt mondanók, hogy ez oláh (romániai) színvonal lesz ; minthogy európai színvonal in genere, azaz a species alkotó vegyülete nélkül nem nyugaton keresendő." (609. 1.) „Ne mint ásvány mechanice, belső összeforradás nélkül rakódjék össze a külföldi jog elemeiből a mi magánjogi életünk Hiszekegye !, hanem miként az organikus lény, szívja termő gyökereibe a hazai élet talajának és a külföld vívmányainak termékenyítő anyagát és belsőleg átalakítva az elmének önálló vérkeringésével fejlessze ki." (556. 1.) „Igenis, egy magánjogi törvénynek hatása a tudomány és jogirodalom színvonalára felette üdvös lesz. A törvény felmenti az irodalmat a mindennapi életszükségre való tételek összegyűjtésének és előadásának nagy fáradsága alól ; véget vet az elszéledésnek, a kalandozásnak ; szilárd pontokat és határvonalakat nyújt, melyeken belül a tudományos munkálkodás belterjesebb, a búvárlat mélyebbre szálló lehet. Azonban minden attól függ, hogy milyen a törvény." (555. 1.) „Ha majd lesz olyan nemzedék, amelynek jogalkotó képessége többre terjed a németből magyarra fordításnál, legyen azé a babér." (553. 1.) Groschmidnak ezeket a kijelentéseit olvasva, úgy érzem, nincs sok sajnálkozni valónk a felett, hogy a magyar polgári törvénykönyv nem született meg a kereskedelmi törvény, váltótörvény és csődtörvény mintájára annak a bizonyos következő ülésszaknak az idején, amelyre 1868-ban Sándorfy Kamill közlése szerint Náray Szabó Miklós akkori igazságügyi államtitkár a polgári törvénykönyv megalkotását kilátásba helyezte. Amit a magam részéről e folyóiratban a legutóbb megjelent tanulmányomban állítani bátor voltam, az inkább az, hogy a Groschmid által várt nemzedék az 1928. évi javaslat elkészítésekor csakugyan elérkezett és őszintén fájlalom, hogy a mű ezzel az alkalommal tető alá nem jutott. Nizsalovszky Endre