Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A magyar váltó- és csekkjog kiterjesztése a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre

345 idejének megjelölését tartalmazza, a váltót a lényeges kellékek szempontjából érvényesnek kell tekinteni, jóllehet a román törvény a lejárat megjelölését kívánta volna. A román törvény 8. szakasza szerint a váltóra vezetett aláírásnak tartalmaznia kell a magát kötelező személy családi és utónevét, ezzel szemben a magyar törvény 3. §-ának 5. pontjához fűződő bírói gyakorlat a kibocsátó aláírását az utónév kitétele nélkül is érvényesnek tekinti.4 Ehhez képest a kibocsátandó rendelet hatálybalépése előtt a váltóra vezetett olyan kibocsátói aláírás, amely a kibocsátó utónevét nem tartalmazza, ha a román jog szerint megkívánt alakszerűségnek nem is felel meg, érvényesnek fog minősülni. A kézjeggyel történt névírás viszont a román törvény 99. szakaszához képest minden esetben érvényes lesz, ha azt közjegyzői alakszerűségek mellett eszközölték, jóllehet a magyar törvény 104. §-a szerint a névaláírást a kézjegy csak akkor helyettesítheti, ha azt, aki a váltónyilatkozatot teszi, a névaláírásban testi fogyatkozása gátolja. Míg a váltóképesség és az alakszerűségek körében helyénvaló módot adni arra, hogy a rendelet hatálybalépése előtt kiállított váltókra nézve vagylagosan a román, vagy a magyar szabályok érvényesüljenek, más vonatkozásban ezt az elvet keresztülvinni nem lehet. A váltókötelezettség és a váltóból eredő jogok tartalmát illetően különösen nagy zavart okozna, ha azokat vagylagosan — akár a román, akár a magyar jog szerint — lehet megítélni. A váltókötelezettség és a váltóból eredő jogok tartalma ugyanis a szerint változik, hogy a román jog, vagy a magyar jog nyer-e alkalmazást. Ami mármost azt a kérdést illeti, hogy a szóbanlévő váltókra nézve a váltókötelezettség, illetőleg a váltóból eredő jogok tartalma tekintetében melyik jog legyen irányadó, a rendelet a román jogszabályok érvényesülését engedi. A felek ugyanis megelőzően a visszacsatolt területen a váltóforgalomban a dolog természete szerint az ott érvényben lévő jogszabályokat tartották szem előtt és azokhoz igazodtak. Erre van figyelemmel a rendelet 2. §-ának harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a visszacsatolt területen a rendelet hatálybalépése előtt kiállított váltón elvállalt váltókötelezettség és a váltóból eredő jogok tartalmát, valamint a váltójogok érvényesítése, vagy fenntartása végett meghatározott cselekményeknek, vagy azok elmulasztásának következményeit a váltó kiállításának helyén és idejében fennállott jog szerint kell megítélni. A rendelkezés annyit jelent, hogy azok a váltók, amelyeket még a román jog hatálya alatt állítottak ki, életüket a román jog szabályai szerint élik le, azok tekintetében tehát mindig a román jog szabályai lesznek irányadók. Ehhez képest a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a román jog hatálya alatt kiállított váltó összege — ha a váltó nem látra, vagy lát után bizonyos 4 Katona : A váltójog kézikönyve 31. 1. ; Pethö : A váltójog. 26. 1.