Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

313 IRODALOM A gazdasági élet jogi problémáinak új szemlélete. Egyrészt az a rendkívüli méretű fejlődés, amely a gazdasági élet egész területét, különösen pedig az ipari-technikai frontot, az 1914—18-as háború óta jellemzi, másrészt az a felfogásbeli, világnézeti átalakulás, amely az egyén és a közösség, a gazdasági élet és állam egymáshoz való viszonyának kérdésében világszerte — tehát nemcsak a diktatórikus berendezésű államokban — megfigyelhető, a gazdasági élet megszervezésének és működésének szinte beláthatatlanul sok új jelenségét és problémáját hozta magával. Ezek részben olyanok, amelyek a gazdasági élet és az állam megváltozott viszonyából adódnak, tehát a gazdasági élet állami irányítására vonatkoznak, részben pedig olyanok, amelyek a gazdaságnak az államhatalomtól továbbra is független, saját működési körébe tartoznak, de —-a megváltozott viszonyoknak és szemléletnek megfelelően — lényegesen eltérnek a gazdasági élet eddigi problémáitól. Míg ez az utóbbi problémakör — a jogterületek eddigi, klasszikussá vált felosztása szerint — a kereskedelmi és részben az általános magánjog területére tartoznak, addig az állam és a gazdasági élet megváltozott viszonyából eredő új kérdések javarészének a közigazgatási jog rendszerében kellene megvilágításra kerülnie. Igen érdekes kísérletet tett Justus Wilhelm Hedemann berlini professzor a gazdasági élet egyre szaporodó jogi vonatkozásainak az eddigitől eltérő rendezésére, egységes jogi szemléletére. Az új szemléletnek, illetőleg rendszernek az alapja a „gazdasági /ogr"-nak általa megkonstruált fogalma volna. Hedemann régóta küzd a „gazdasági jog" elismertetéséért s ebben a küzdelmében fontos állomást jelent „Deutsches Wirtschaftsrecht" című könyvének megjelenése.1 Erről a tudományos körökben feltűnést keltő műről eddig is több elismerő és támadó kritika jelent meg. Maga Hedemann is — aki minden eszközt megragad új rendszerének a népszerűsítésére — írt ismertetést saját munkájáról.2 Ez az „önismertetés" nagyban megkönnyíti a főmunka gazdag anyagának és gondolatainak rendszeres áttekintését. Hedemann új rendszere a gazdasági jog körében kívánja elhelyezni egész sorát azoknak a problémáknak, amelyeknek a helye az eddigi felfogás szerint a közigazgatásban van. így munkája a közigazgatástudomány művelői részéről is elsőrendű érdeklődésre tarthat számot. Magyar jogászoknak Hedemann írásait különösen is figyelemmel kell kísérhiök, mert a magyar jognak Németországban ő az egyik legkiválóbb ismerője. Legújabban magánjogi törvénykönyvtervezetünkről írt mesteri kézzel ismertetést és kritikát.3 Az 1914—18-i világháború előtt még nem volt „gazdasági jog", helyesebben még nem jöttek rá, hogy a gazdasági, különösen pedig az ipari1 Berlin, 1939. Junker & Dünnhaupt Verlag, 456. o. 2 Zeitschrift für auslándisches und internationales Privatrecht, Berlin, 1940. Heft y2, 278. o. 3 Betrachtungen zu Ungarns Privatrechtsgesetzbuch. — Deutsche Justiz. 102. Jg. Nr. 41. 1137—1140. 1.