Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

298 töke az üzleti forgalomban 5%-kal kamatozik, el nem fogadható. Ez t. i. azt jelentené, hogy a kereskedő üzletébe befektetett tőkéjét mindössze 5%-kal hasznosítja: a köztudomásra hivatkozva azonban meg lehet állapítani, hogy a kereskedelmi üzletbe befektetett tőke különösen olyan üzletben, amelynek a felperes előadása szerint is élénk és egyenletes volt, ennél jóval magasabb százalékkal kamatozik. A m. kir. Kúria megítélése szerint tehát az üzleti tőkének 10%-kal való kamatozását kell alapul venni. Ugyanez áll az üzlet eszmei értékének megállapítása céljából szükségesnek talált tőkésítésnél is. Az üzlet eszmei értéke a következőképpen határozandó meg : Az üzlet évi jövedelme 12.000.— P 12.000.— P Az ingók értéke és a készpénz : 46.654 P 96 f-nek 10% kamata egy évre 4.665.50 P A felperes által a vállalatban kifejtett munka évi értéke az alábbiak szerint 6.000.— P ez levonva az évi jövedelemből 10.665.50 P 10.665.50 P az üzlet eszmei értékének tiszta hozadéka . . . 1.334.50 P Az üzlet eszmei értéke ennek 10%-kal tőkésített összege 1334.50 x 100 133.450 X = = 13.345.— P 10 10 Az alperesnek az az álláspontja, hogy az üzlet eszmei értékéhez való jog (ipari jog) hasznos jognak nem tekinthető, mert annak tisztán eszmei értéke van, nem helytálló. Ez a jog magábanvéve ugyan nem hasznothajtó jogosítvány, de annak gyakorlása jövedelmet biztosít. A felperes saját vállalatában kifejtett munkájának ellenértéke — havi 500 pengőre tehető. A tulajdonos munkájának értéke nem egyenlő az üzletvezető munkájának értékével. A tulajdonos munkája ugyanis nemcsak az üzletvezető működésének ellenőrzése és az üzleti bevétel elszámolására szorítkozik, hanem ő saját üzleti elveinek érvényesítése útján irányítja is az üzlet vitelét. Ennek az irányító tevékenységnek a jelentősége, tehát az értéke is nagyobb, mint az üzletvezető munkájáé. (C. VII. 2941/1940.) Kártérítés mértéke. — (92.) A sértett javára megállapítandó kártérítés (évjáradék) mértéke nem a megélhetésnek biztosítására szükséges összeghez, hanem mindenkor a sértett félnek a károkozás idején volt keresetéhez igazodik. A kár bekövetkezése óta előállott változások tehát a felperes évjáradékának magasabb összegű megállapítására alapul, ezúttal fel nem hozható. (C. VI. 155/1941.) Sommás visszahelyezés. — (93.) A felperes szeszgyárának és berendezési tárgyainak a birtokában való megháborítása miatt pert tett folyamatba az alperes ellen. Az ilyen per a békés birtokállapotnak tilos önhatalommal megzavarása ellen hivatott oltalmat szerezni. Ebből pedig az folyik, hogy a per keretében csak azok a kérdések vonhatók elbírálás alá, amelyek a felperes békés, illetőleg jogos birtoklását és az alperes tilos önhatalom-gyakorlását tárgyazzák. A Kúria ezért nem bocsátkozott bele a felperes által felvetett annak a kérdésnek a vizsgálatába és eldöntésébe, hogy az árverésen eladásra bocsátott szeszgyári berendezési tárgyaknak ingók módjára lefoglalása és elárverezése helyesen történt-e, vagy e részben jogszabálysértés elkövetését kell-e számba