Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

244 A magyar-svájci áruforgalmi fizetési egyezmények érvénye 1940 szeptember 14-i hatállyal terjesztetett ki a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre. Ennek megfelelően az e terület és Svájc között áruügyletek alapján az említett időpont óta keletkezett tartozások és követelések a Magyar Nemzeti Banknak a 295. sz., illetve az ezt kiegészítő és módosító 344., 350. és 384. sz. körlevelei szerint számolandók el. Az 1940. szeptember 14. előtti áruszállításból eredő tartozások és követelések elszámolásánál leuban történt számlázás esetén a svájci frankra történő átszámításnál a svájci-román fizetési forgalomban 1940 szept. 14-én érvényben volt árfolyamot kell alkalmazni Ez az árfolyam : 1 sv. fr. = 48.23 leu (pénz), és 1 sv. fr. = 49.68 leu (áru). (A Nemzeti Bank 408. sz. körlevele.) A felvidéki és kárpátaljai területek és a Cseh-Morva Protektorátus között fennálló, a visszacsatolás előtti időből származó kölcsönös fináncadósságok rendezése tárgyában a magyar és a német kormány között 1940 május 21-én kötött és a 4200/1940. M. E. sz. rendelettel (v. ö. Gazd. Jog 1940. évf. 443. o.) közzétett Egyezmény hatálya alá eső követelések és tartozások tekintetében az elévülési időbe, valamint egyéb jogvesztő határidőkbe nem számít be a visszacsatolástól (1938 nov. 10., illetve 1939 márc. 15.) az 1940 szeptember 20-ig terjedő idő. A hitelezőt vagy az adóst tehát nem érheti joghátrány, ha az említett időben nem teljesített vagy nem kellő időben teljesített. Perújítással élhet az érdekelt fél, ha a követelés tárgyában már jogerős bírói határozat keletkezett. (1420/1941. M. E. sz. rend., Bp. K. 1941. márc. 9.) A szlovák korona kifizetés árfolyama és felára 1941 március 12-től a következőképpen állapíttatott meg: pénzárfolyam Ks. 100 = P 11.64 + 21% felár ; áruárfolyam Ks. 100 =-- P 11.78 + 22.5% felár. Az említett időpontig kötött ügyletek alapján szállított áruk ellenértéke a korábbi árfolyam és felár alkalmazása mellett számolandó el. (Nemzeti Bank 412. sz. körlevele.) A magyar részvénytársaságok külföldi tulajdonban álló részvényeire eső osztalék a jövőben nem fizethető be valamely megbízott pénzintézethez zárolt belföldi pengőszámlára, hanem azt a Külföldi Hitelek Pénztárába kell befizetni a külföldi szelvénybirtokos kérelmére, ennek nem kamatozó zárolt belföldi pengőszámlájára. Amíg a befizetés megtörténik, a külföldi részvényekre eső osztalékot a részvénytársaságoknak külön zárolt számlán kell nyilvántartaniok. A részvénytársaságok az 1940 és az ezt követő üzletév tekintetében félévenkint jelenteni tartoznak a Nemzeti Banknak különféle, az osztalékok megoszlásáról szóló adatokat. A külföldieket megillető osztaléknak külföldre való átutalása továbbra is lehetséges, de egyelőre csak a következő országokba : Cseh-Morva Protektorátus, Jugoszlávia, Németország, Olaszország, Románia. A más országokba történő esetleges átutalás tekintetében később fog intézkedés történni. (Nemzeti Bank 415. sz. körlevele.) A magyar-norvég fizetési forgalmat szabályozza — a Magyarország és a Németbirodalom között 1940 november 17-én létrejött megállapodás értelmében — a Magyar Nemzeti Banknak 410. sz. körlevele. Ezzel kapcsolatban a Bank jegyzi a norvég korona kifizetésnek az új áruforgalomban érvényesülő árfolyamát, amelyhez 21, illetve 22%% felár járul. A magyar-dán kereskedelmi és fizetési forgalom lebonyolításának a szabályait közli — a Magyarország és Dánia között 1941 február hó 6-án létre-