Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Kolozsvári jogászok folytatólagos vitája a jogegyesítésről

217 sorban az itt működő ítélőbírákra. Ezért helyes lenne gondoskodni arról, hogy az itt működő azok a jogalkalmazók, akik egy idegen jogrendszer gondolatkörében fejtették ki hivatásukat, magán- és kereskedelmi jogunknak szokásjogi tételeit is tömör összefoglalásban mielőbb megismerhessék. Dr. Farkas Béla ítélőtáblai tanácselnök rámutatott arra, hogy a jogalkalmazás érdeke mennyire kívánatossá teszi a jogegységesítést. Különösen az 1919. év óta alkotott magyar és erdélyi jogszabályok okozzák a lényegbevágó eltérést ; ebben a joganyagban kellene mielőbb kiküszöbölni az eltéréseket. Dr. Bálás P. Elemér egyetemi tanár elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a magyar állam a visszatért területeken a magyar jogszabályokat általános elv gyanánt hatálybaléptethette volna-e tekintet nélkül arra, hogy a trianoni békeszerződést érvényesnek vagy érvénytelennek tekinti-e. Minthogy az államutódlásra vonatkozó nemzetközi szabályok szerint a „megszerző" állam elvileg nyomban kiterjesztheti saját jogszabályának hatályát a „megszerzett" területre s az idegen eredetű jogszabályoknak ideiglenesen hatályban hagyása is a „megszerző" állam szuverénitása alapján történik, ezért közömbös az, milyen indok alapján hagyja hatályban a „megszerző" állam az idegen jogszabályokat, tehát nem függött volna a magyar államnak említett intézkedése a trianoni békeszerződés érvényessége felől való állásfoglalástól. A továbbiakban annak szükségessége mellett foglalt állást Bálás professzor, hogy Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének javaslata minél hamarabb emelkedjék törvényerőre. Ámbár éppen a magánjogi kódex megalkotásának hosszú időre visszanyúló története arra enged következtetést, hogy a magyar lélek idegenkedik a magánjogi kódexalkotástól és a bírói jogfejlesztő tevékenységet inkább tartja az élet követelményeit kielégítőnek, mégis az 1928. évi magánjogi kódexjavaslattal szemben ilyen aggodalom nem indokolt, mert ez a javaslat „nyílt" kódex jellegét mutatja, amennyiben nagyjelentőségű „generális klauzulái" (a joggal való visszaélés tilalma, a tisztesség és jóhiszeműség megkövetelése a jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében, a személyiség jogi védelmének elve, az eset körülményeinek figyelembevételére való utasítás sok rendelkezésben stb.) a bíró jogfejlesztő tevékenységének és az élet realitása figyelembevételének, különösen pedig az erkölcsi követelmények szolgálatának, valamint a szociális szempontok ér vényre jutásának tág teret engednek. Nem kell tehát attól félni, hogy ez a magánjogi kódex az élettől elszakadva a maga külön életét fogja élni és a jogalkalmazást megmerevítve el fog szakadni a valóságos élettől. Az igazi jogegységet a magánjog terén csak a teljes kódex alkalmas megvalósítani. Dr. Személyi Kálmán egyetemi tanár felszólalásában rámutatott, hogy a magyar magánjognak a visszacsatolt területekre való kiterjesztése a dologi és kötelmi jog terén zökkenő nélkül történhetik, a családi és öröklési jogban azonban azokat a rendiséggel