Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Valódi és nem valódi szövetkezet

214 intézmény, hanem az önsegély erejével támogatja a felfelé törekvő kisembert : „Helfer und Förderer aufwártsstrebender Menschen" (az Akademie für Deutsches Recht bizottságának megállapítása). „Csak az olyan szövetkezetnek van létjogosultsága, amely a tagok gazdaságának szintjét magasabb színvonalra képes emelni." (A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége által megállapított irányelv.) A valódi szövetkezet eme gazdasági teljesítményt szociális és. kulturális szolgáltatásokkal is kiegészíti. Közgazdasági szempontból a szövetkezetet főleg az jellemzi, hogy ennél a vállalkozó formánál a tagok magángazdasága kiegészítést, megerősítést kap a szövetkezeti üzemben. Nem kollektivizálódik ; tehát nem veszti el függetlenségét, hanem közreműködik a szövetkezetben, avagy igénybeveszi a szövetkezetet. A szövetkezetnek nincs külön célja, mert az közvetlenül összefügg a tagok gazdálkodásával. A tagok itt nemcsak ,,társak", hanem ügyfelek vagy munkatársak is ! A szociológiai és közgazdasági jellemző tulajdonságok legtisztábban az üzemgazdasági vonatkozásokban ütköznek ki. Itt érzékelhető legerősebben a tagok gazdasága és a szövetkezet működése közötti szerves összefüggés (a tejszövetkezet egyszerűen továbbfolytatja a tagok által megkezdett tejtermelés folyamatát) és a szövetkezésnek az a magángazdasági előnye, hogy a tagok bevásárló, avagy értékesítő ereje és képessége a szövetkezet segítségével fokozottabb lett. A szövetkezet jogi fogalmának helyes körülírása ezeknek a szociológiai, közgazdasági és üzemgazdasági kritériumoknak gondos szintézise. A magyar jog a szövetkezetek jellemző tulajdonságait a következőkben látja : A szövetkezet kereskedelmi társaság és nem egyesület. Célja csakis gazdasági lehet : a tagok hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának előmozdítása. E cél speciális szövetkezeti eszköze : a „kölcsönösség" (a „közös üzletkezelés"), — ami nem más, mint a szociológiai, közgazdasági és üzemgazdasági lényeg (!) — valamint az autonómia, a szabad szervezkedés, lehetősége. Imígyen foglalta össze a tulajdonképpeni szövetkezet lényegét a kereskedelmi törvény, gondoskodva egyben arról is, hogy a bíróság csak a valódi szövetkezeteknek adjon jogi létet és feloszlassa azt a szövetkezetet, amely működését a törvénytől elütő célokra terjeszti ki ! Későbbi törvényeink és kormányintézkedéseink azonban arról is gondoskodtak, hogy a hitel-, szakipari és tej szövetkezetek teljesen kifogástalan szövetkezeti működést fejtsenek ki. Az 1920 : XXX.. t.-c. annak eldöntését, hogy mikor állunk „tulajdonképpeni" hitelszövetkezettel szemben, az Országos Központi Hitelszövetkezetre bízza. Ugyanezt teszi a szakipari szövetkezetek tekintetében az 1924 : XVIII. t.-c, felállítva az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét. De az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ létesítése, szervezete és működése szintén garantálják, hogy ennek