Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről
178 ós a mellette lévő aláírások az alperesi társaság cégbejegyzése előtt tétettek erre az okiratra, utólagos jóváhagyás okából a hatásköri alávetés alperesre nézve kötelezőnek volt megállapítandó. Az utólagos jóváhagyást a bíróság egyébként abból az okból is megállapítandónak találta, mert alperes a keresetből kitűnő és alperes részéről nem kifogásolt tényállás szerint a cégbejegyzés után a C) alattiban letett megállapodást teljesítette, az ott körülírt hitelkeretet igénybe vette s ezzel a tényével a szerződésnek összes pontjait, ideértve a hatásköri kikötést is, elfogadta. 1940. évi augusztus 23-án. Dr. Domony Móric s. k., a választottbíróság elnöke. Dr. Papp-Szász Tamás választottbíró. Dr. Glatz János választott bíró. Dr. Duchon Lipót s. k., jogügyi titkár. (391/1940. sz.) p(>.; Áru raktározása. — (13.) A vevő kötelessége gondoskodni arról, hogy az áru leginkább megközelítse azt a helyet, ahol azt raktározni kívánja, ha tehát ezt a gondoskodást elmulasztja, úgy ennek következményeit viselni tartozik, A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. A nem vitás tényállás szerint alperes 1940 november 9-én az F/2 alattival olyképen rendelkezett, hogy az áru ,,a Mezőgazdasági Közraktárak R.-T.-nak közraktárába Debrecenbe szállítandó". Elismerte, hogy ezt megelőzőleg 2 nappal felperes budapesti képviselőjénél ugyanily módon szóbelileg rendelkezett. Alperes nem állította, még kevésbbé bizonyította, hogy felperes ezen rendelkezéstől eltérőleg szállított volna. Azt a védekezését, hogy felperesnek a kellő gondosság kifejtése mellett az árut a közraktárak salétromutcai pályaudvarára kellett volna irányítania, a bíróság nem fogadhatta el, mert a kellő gondosság kifejtése mellett az alperes kötelessége volt. Ugyanis alperesnek kellett gondoskodni arról, hogy ez áru leginkább közelítse meg azt a helyet, ahol azt raktározni kívánja. Alperesnek, mint vevőnek kellett oly precíz rendelkezést adni, amely az ehhez hasonló félreértést kizárja. Ennélfogva a bíróság úgy találta, hogy alperes volt az, aki nem fejtette ki a kellő kereskedői gondosságot és felpez'esnek nem volt kötelessége azt kutatni, hogy a több pályaudvar közül melyik a megfelelő. Budapest, 1941. évi január hó 2. napján. Schwarz Jakab s. k., egyesbíró. Dr. Duchon Lipót s. k., jogügyi titkár. (555/1940.) A tőzsdeügyletben járatlan személy fogalma. — (14.) Egy nagy bank budapesti főtisztviselője, aki éveken át naponként a tőzsdére feljár, nem védekezhetik joghatályosan azzal, hogy tőzsdeügyekben járatlan személy, aki a tőzsdén kötött ügyletek horderejével ne lenne tisztában. Alaptalan alperesnek az a védekezése is, hogy a megkötött ügyletekről nem kapott volna értesítést, mert az F/4—F/8, alatti levelekből a bíróság tényként állapítja meg, hogy felperes alperest pótfedezet adására ajánlott levelekben többízben felhívta és közölte is vele, hogy amennyiben a pótfedezetet nem kapja meg, úgy az alperes értékpapírjait az alperes veszélyére és terhére el fogja adni. Alperes ezek ellen a levelek ellen soha nem tiltakozott, pedig e levelekben felperes arra is hivatkozott, hogy alperessel telefonon megállapodott, hogy alperes tartozását a kitűzött idő alatt rendezni fogja, kétségtelen tehát, hogy alperest a pótfedezet adása tekintetében késedelem terheli s így felperes jogosítva volt az alperes értékpapírjait kényszer útján eladni. Budapest, 1941. évi január hó 31. napján. Katona Zsigmond s. k., a választott bíróság elnöke. Dr. Jakabffy Károly választottbíró. Weisz János választottbíró. Dr. Adorján Ferenc s. k., h. főtitkár. (339/1940.) Adorján Ferenc