Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről

167 gének, a joggyakorlat időközi változásának s az elméleti megvitatások eredményének figyelembevételével további csiszolást kíván. Mivel pedig ehhez idő és nyugalmas munkalehetőség szükséges, a közel jövőben nem remélhetjük eme leghelyesebb elgondolás megvalósulását. Ily módon más megoldás után kell nézni. Ennek során önként adódik az a kérdés, nem volna-e helyes, ha a jelenlegi anyaországi jog teljes jogszabály állományának hatálya terjesztetnék ki az erdélyi részekre ? Rendkívül sok és felette nyomós érv eme módozat megvalósulásának adja meg a lehetőséget, de mellette felvetendő ama szempont is, hogy az írott joghoz szokott erdélyi jogásztársadalom — a jogbizonytalanságtól való félelmében — nem jobban ragaszkodik-e — legalábbis csak a felette rövidnek vélt átmeneti időre — az Optk.-höz, mivel a túlnyomó részt szokásjogon alapuló jogtételeink átültetése kisebb-nagyobb zökkenés nélkül aligha lenne megvalósítható. Mivel a kódex megalkotásáig a jogegységesítés megoldására várni nem lehet, a fenti leginkább ismert módozatok közül kell a megoldást remélnünk. Nem tudjuk, hogy igazságügyi kormányzatunk az egységesítés melyik nemét választja, de reánk mindenesetre az a kötelesség hárul, hogy a kódex mielőbbi életrehívásán munkálkodjunk s odahassunk, hogy abban a különleges erdélyi szempontok nyomatékos elismerésre találjanak, hogy az erdélyi sajátos viszonyokból fakadó lelkiség jogi téren is megvalósuljon s az ily szellemiséggel áthatott kódex a jogegységesítés eszméjét véglegesen rendezze. Sövényházy Ferenc egyetemi tanár fejtegeti, mennyire közérdek a jogegység mielőbbi megteremtése a gazdasági élet zavartalan menete, a forgalom biztonsága, a jogbiztonság, a nemzet egysége szempontjából. A különböző területi jogok mellett gyakran állanak elő jogszabály összeütközések s ilyenkor a nemzetközi magánjog utaló jogszabályaiban (az ú. n. kolliziós normákban) érvényesülő elvek segítségével keressük az alkalmazandó jogot. Ezek az elvek sokszor vitásak és így sok bizonytalanságnak forrásai a különböző területi jogok. A kereskedelmi forgalom szabályai tekintetében pedig igazat kell adnunk a kiváló angol kodifikátornak : Sir Mackenzie Chalmersnek, aki találóan mondotta, hogy kereskedelmi ügyekben sokszor fontosabb a jogszabályok biztossága, mint azok tartalma.* Sövényházy Ferenc magáévá teszi Tusa Gábornak azt a véleményét, hogy a jogegységesítést a nemzet jogi felfogásának, jogi gondolkozásának ér vény re juttatása is kívánja. A nemzet történelme, érzései, észjárása, gondolatvilága mind benne élnek jogrendszerében. A nemzet beleleheli lelkét jogrendszerébe, a nemzet arculata tükröződik abban. Más jogrendszerből a magyar * Sir Mackenzie Chalmes : ,,In mercantile matters, the eertainty of the rule is often of more impertance than the substance of the rule".