Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai
149 VI. Figyelmet érdemlő kérdés az, hogy az áruknak és szolgáltatásoknak mely körére vonatkozhatik az árszabályozás, milyen határokig teszi szükségessé a közérdek védelme az áralakulásba való közvetlen beavatkozás útján az ármegállapítás szabadságának korlátozását. Ma is tanulságos és érdekes e kérdésnek az a fejlődése, amellyel az 1914—18. évi világháború alatt találkoztunk. Abban az arányban és ütemben, ahogyan a szükségletek kielégítése megnehezült, a „közszükségleti cikk" jogi fogalma fokozatos fejlődésen ment keresztül. Ennek megfelelően tágult állandóan azoknak a cikkeknek a köre, amelyeknek áralakulását a jog védelemben részesítette s amelyek tekintetében megállapítható visszaéléseket árdrágításnak tekintette. Az első szabályozásokban még nem találkozunk a „közszükségleti cikk" fogalmi megjelölésével sem. Az 5600/1914. sz. belügyminiszteri rendelet „az élelmiszerekről és az elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló egyéb cikkekről" beszél, a nélkül, hogy ennek közelebbi fogalmi meghatározásába vagy részletezésébe bocsátkozott volna. Figyelemreméltó az árdrágító visszaélésekről szóló 1916 : IX. t.-c. előkészítése során az az eltérés, amely az eredeti javaslat és a végleges szöveg közt mutatkozik. Az eredetileg benyújtott javaslat 4. §-ában körülhatárolja az életszükségleti cikk fogalmát, kimondván, hogy ez alatt az ember elsőrendű életszükségleteinek kielégítésére közvetlenül rendelt ingó dolgokat, valamint az azok előállításához közvetlenül vagy közvetve szükséges ingó dolgokat kell érteni. Ezt a meglehetősen szűk értelemben vett fogalmat némileg kibővíti a javaslatnak az a további rendelkezése, mely kimondja, hogy „más elsőrendű közszükségleti cikkek" alatt a minisztérium által ilyeneknek nyilvánított dolgokat kell érteni. A javaslat e rendelkezéssel módot kívánt nyújtani arra, hogy a kormány utóbb az elsőrendű közszükségleti cikk fogalmi körébe más árukat is bevonhasson. A tárgyalás folyamán azonban a javaslat eredeti szövegével szemben e fogalom lényeges bővítésére került a sor. Szemben az életszükségleti, illetve elsőrendű közszükségleti cikk fogalmával a törvény végleges szövege már „közszükségleti cikk"-ről beszél s ezzel nyilvánvalóan kifejezésre juttatja azt az intenciót, hogy árdrágítás tárgyát nemcsak elsőrendű, hanem egész általánosságban valamennyi közszükségleti cikk képezheti. Amíg az elsőrendű közszükségleti vagy életszükségleti cikk fogalmi körének megállapítása — a jogbizonytalanság eloszlatása végett — valószínűleg megfelelő taxatív felsorolást is igényelt volna (ilyennel egyébként egyes országok jogalkotásában találkozunk is), addig a „közszükségleti cikk" megjelölés, amely az 1920 : XV. t.-c.-ben is szerepel, bírói gyakorlatunkban módot nyújtott arra, hogy a figyelembe jövő árucikkeknek legszélesebb köre vonassék e fogalom alá. Tanulságos e részben az a fejlődés, amely az 1920 : XV. t.-c. bírói gyakorlatában kialakult. A fejlődés