Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai

144 minimum biztosítására irányul, szervesen összefügg azzal a további gondolattal, hogy az így megállapított béreknek megfelelő vásárlóerőt is kell képviselniük. A bérek és az árak között mutatkozó ez a szerves összefüggés, a vásárlóerő fenntartásához fűződő szociális érdek indokolttá teszi, hogy a szociálpolitikai gondoskodás az árak alakulására is kiterjedjen és azt, a szükségesnek mutatkozó mértékben, a jogi szabályozás körébe vonja. V. Az itt vázolt szempontok érvényesítése érdekében, a gazdasági élet nagy változatosságának megfelelően, a szabátyozásnak különböző lehetőségei alakultak ki. Ezek sorában, jelentkezésük időrendjének és az alkalmazott módszerek kifinomulásának figyelembevételével, a szabályozás következő módjai érdemelnek különösebb figyelmet : a) A büntetőjogi, regresszív szabályozás, mely a felmerült visszaélések megtorlására irányul. Közvetett hatásában, azok felmerültének megelőzésével igyekszik az áralakulás szempontjából aggályos jelenségeket kiküszöbölni. b) Az árak közismertté tétele, nyilvánosságra hozataluk előírása* Ennek eszközei : a kötelező számlázás, az árak kiírása. E rendelkezések védelmet kívánnak biztosítani a fogyasztó számára azáltal, hogy az összehasonlítás és ellenőrzés lehetőségét teremtik meg számára. Egyben azonban fontos segédeszközei a hatósági árellenőrzésnek is, mely ennek révén jut abba a helyzetbe, hogy az előírások végrehajtásáról könnyű szerrel s minden kétséget kizáró módon meggyőződhessék. De nevelő és önfegyelmező hatásukat érvényesítik ez előírások az árukat forgalomba hozó gazdasági körök számára is, akik a kötelező ármegjelöléssel nyilvánítani kénytelenek ármegállapításaikat s vállalni az ezzel járó felelősséget. Az árak ingadozása idején ez a kötelező árkiírás megakadályozza az ötletszerű, indokolatlan, a büntető szabályokba is ütköző áremelések keresztülvitelét. Az árszabályozás korábbi periódusában a 3678/1917., a 3310/1918. és 3752/1918. M. E. sz. rendeletek intézkedtek a kötelező számlázás és az árak kiírása tekintetében. Újabban a 29.100/1940. K. K. M. sz. rendelet írja elő hasonló célzattal a kirakati árak kötelező feltüntetését, valamint az élelmiszerek árjegyzékének az üzlethelyiségben való kötelező kifüggesztését. c) Az árak megállapítására közvetlenül irányuló intézkedés a maximális, valamint a tájékoztató árak megállapítása. A legmagasabb eladási árak előírása az árszabályozás legközvetlenebbül ható, úgy az eladó, mint a vevő szempontjából a legnagyobb jogi biztonságot nyújtó megoldás, mely egyben az árellenőrzést is a leghatékonyabbá teszi. Mindenki kétséget kizáró módon tudomást szerezhet arról a legmagasabb eladási árról, melynek túllépését rendszerint szigorúan büntetik. Ezek a nagy előnyök