Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai
136 elhatározásának körébői kivonják és kisebb-nagyobb mérvű korlátozás, szabályozás, előírás tárgyává teszik. Az árszabályozás jogi jelentőségének megítélésénél elsőrendű fontosságú az a kérdés, hogy itt mily irányító szempontok érvényesülésével találkozunk, milyen érdekek nyertek jogi elismerést. Az e részben figyelembe jövő tendenciáknak három főbb csoportja érdemel különösebb figyelmet. Az egyik, amely a veszélyeztetett közérdek védelmében, háborúk, válságok idején, büntető, közigazgatási és magánjogi előírásokkal kívánja biztosítani a gazdasági élet rendes menetét s kiküszöbölni azokat a megrázkódtatásokat, melyekre a szabad áralakulás ily kritikus időkben könnyen vezethet. A másik csoportja az áralakulás szabadságát korlátozó tendenciának az üzleti tisztesség erkölcsi követelményeinek érvényesítését tartja szem előtt s a versenytársak egymásközti versenyében igyekszik kiküszöbölni az árszámításnak oly lehetőségeit, melyek az üzleti tisztességgel nem egyeztethetők össze. De mindezeken túlmenően találkozunk az áralakulás szabadságának oly korlátozásával, a beavatkozásnak és irányításnak oly megnyilvánulásaival is, amelyek gazdasági és jogéletünk általános fejlődésének irányával állnak szoros összefüggésben. Bár az egyes konkrét rendelkezések elvi hátterének megállapításánál a felsorolt különféle törekvéseket teljes pontossággal különválasztani gyakran nem is lehet, a megítélés helyessége szempontjából mégis kívánatos a fentebb körvonalazott fontosabb csoportokat külön-külön vizsgálni. így domborodnak ki élesebben azok a hatások is, melyeket e törekvések az árszabályozás különböző rendelkezéseire gyakorolnak. II. Az a szabadság, amellyel a forgalmi ügyleteknél az árak megállapítása tekintetében találkozunk, az újabb jogfejlődés során különösen akkor szenved messzemenő korlátozást, amikor a magasabb nemzeti érdekek forognak kockán, különösen amikor a háború hatása a nemzeti élet minden területén messzemenően érvényesül. Az árszabályozás különböző megnyilvánulásaival találkoztunk már az 1914—18. évi világháború idején. Általában háború idején a piaci viszonyok gyökeres megváltozása, a kínálat és kereslet egymást kiegyensúlyozó helyzetében bekövetkezett zavarok tesznek mélyreható intézkedéseket szükségessé. A kínálat oldalán a háború folytatásához szükséges áruk egész sora kapcsolódik ki a közönséges gazdasági forgalomból, több importcikknél az utánpótlás válik nehezebbé, sőt nem egyszer annak lehetősége meg is szűnik. A kereslet oldalán, a reális szükséglet mellett, a lélektani motívumok (halmozás stb.) is növelőleg hatnak. Mindezt kiegészíti az a spekulatív hangulat, amely a jövőben előreláthatólag bekövetkező eseményeket a jelenre vetítve, indokolatlan és gazda-