Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - A jogtudomány átalakulása oknyomozássá

134 szegezhet, mint az ő úgynevezett „jogérzékét". Amidőn pedig a felsőbb bíróság ugyanazt az ügyet, ugyancsak a maga „jogérzékének" sugallatára, ellentétes irányban dönti el, — akkor egyszeriben nyilvánvalóvá válik ennek az úgynevezett jogforrásnak szubjektivitása is. Segíteni ezeken a visszásságokon csak az képes, amit a legnehezebb megvalósítani : a szemléletnek eltökélt átállítása ! A jogtudomány sem vonhatja ki magát a parancs alól : „halj meg és kelj új életre !" S a jogtudósnak is rá kell szánnia magát arra, hogy feladjon egy világot, amelyben otthonosan érezte magát és megváljon olyan állítólagos értékektől, amelyek mögött generációk munkája áll. A megrögzött szemléleti iránynak ez természetesen nehezére fog esni, minthogy éppen azt kell feladnia, ami az eddigi kutatások legfőbb ösztönzője volt. És amit még szilárdan őriz egy olyan törvényhozás, amely a formalisztikus szemléletet megértéssel kezelte és abban a hitben élt, hogy változhatatlan fogalmakat fejezhet ki. Az új utat csakis azok a teljesen önálló, kutató személyiségek törhetik, akiknek egyedül az életösszefüggésekben való jogászi gondolkodás ad kielégülést. Ha a bíró képes lesz behatolni abba az életrétegbe, amelyben a jog gyökerezik, akkor döntései a nagyobb meggyőző erőt és a jogbiztonság magasabb lépcsőfokát fogják elérni. És ha egyszer megismeri a jog műhelyét, akkor ott is szilárd talajon fogja magát érezni, ahol az érdek- vagy hatalmi helyzet eltér a törvény által feltételezettől, ahol tehát őt a törvény cserben hagyja, vagy a szerződés hiányt mutat. így segíteni fog tudni azoknak, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy nélkülözhetetlen árukat szerezzenek be, mert monopólium keletkezett és mozgási szabadságuk megbénult. A megteremtett hatalmi helyzet éles meglátása megszabadítja a bírót attól, hogy a „jóerkölcs" avagy a ,,Treu und Glauben" bizonytalan fogalmával operáljon, vagy egyéb módon keressen menedéket valamely elmosódott „érzelmi jogalkalmazásban" (Gefühlsrechtsprechung). Kívánatos volna, ha ezek a tapasztalatok a jogéletben tevékeny gyakorlati jogászokat arra késztetnék, hogy kilépjenek a gyakran túlságosan is nagy tartózkodásukból és a nyilvánosság előtt is beismerjék a gyökeres változás szükségességét. Mert a jogtudomány kormányának teljes átforgatása és e tudománynak a mélységekbe hatoló oknyomozássá nemesítése csak akkor sikerülhet, ha akadnak személyiségek, akiit hajlandók valamely igaz ügyért síkra szállni még akkor is, ha a mag, amelyet elvetnek, csak későbbi generációk alatt fog kikelni. Prof. Rudolf Mutter-Erzbach a müncheni egyetem jogi karának ny. r. tanára.