Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

114 Kamatok a visszacsatolt keleti és erdélyi területen. A 210/1941. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1941. jan. 12.) szerint az 1940 október 31-ig terjedő időre járó kamatok mértéke és kiszámításának módja tekintetében a visszacsatolt területen 1940 augusztus 30-án érvényben volt jogszabályok az irányadók. Az 1940 október 31-ét követő időre járó kamatok tekintetében az országos jogot, tehát az 5610/1931. M. E. sz. rendeletet ós az Országos Hitelügyi Tanácsnak a 7700/1940. M. E. sz. rendelettel (Bp. K. 1940. okt. 31.) közzétett határozatát kell alkalmazni. A már kifizetett kamat nem követelhető vissza, kivéve, ha az adós a fizetést 1940 október 31 után teljesítette. Amennyiben a visszacsatolt területen az 1940 augusztus 30-án hatályban volt román jogszabályok valamely magánjogi tartozás kamatát az országos magyar jogban megállapított^ mértéknél alacsonyabban állapították meg, további rendelkezésig az ilyen tartozás után az 1940 október 31 utáni időre is legfeljebb ezt az alacsonyabb mértékű kamatot kell fizetni s a fizetésre kötelezettel szemben ennél magasabb mértékű kamatot bírói úton nem lehet érvényesíteni. Kereskedelmi és -fizetési egyezmények, devizajog Kamatletétel a Stillhalte-tartozásokra. A 40/1941. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1941. jan. 16.) szerint az az adós (adóstárs vagy kezes), akinek külföldi pénzintézet vagy bankári cég irányában hitelügyletből eredő olyan rövid- vagy középlejáratú tartozása áll fenn, amely az 1937-i hitelrögzítő megállapodás hatálya alá esik, köteles a tartozás után az 1940 október 16. napjától az 1941 október 15. napjáig terjedő időben kamaibiztosítására egynegyed évi részletekben pengőben oly összeget letenni a Külföldi Hitelek Pénztáránál, amely abban az esetben, ha az adós vagy a kezes pénzintézet vagy bankári cég, a fennálló tőketartozás évi 4%-ának, egyébként pedig évi, 5%-ának felel meg ; az a körülmény, hogy a felek csatlakoztak-e az 1937-i megállapodáshoz, közömbös a letételi kötelesség szempontjából. A letételhez nincs szükség a Külföldi Hitelek Országos Bizottságának a hozzájárulásához. Kétség esetén a bíróság vagy más hatóság részére a most említett Bizottság ad nyilatkozatot arról, hogy a tartozás a rendelet hatálya alá esik-e. Ha az adós a rendeletben megállapított letételi kötelezettségét teljesíti, vele szemben a késedelem jogkövetkezményei nem állanak be és ellene a tartozás miatt 1941 október 15-ig bírói eljárást indítani nem lehet. Egyébként a letétel nem érinti a hitelező jogát. A pénz kölcsönzésére irányuló hitelügylet és betét alapján fennálló külföldi pénztartozásokra teljesíthető fizetéseket állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank a megbízott pénzintézetekhez intézett 405. sz. körlevelében. (A körlevél rendelkezései nem vonatkoznak az ú. n. Stillhalte alá eső tartozásokra, amely tartozásokra eszközölhető fizetéseket a fentebb említett 40/1941. M. E. sz. rendelet szabályozza, sem pedig a hosszúlejáratú — kötvényesített -— tartozásokra, amelyekre a letétek a 6900/1931. M. E. sz. rendelet és az ezt kiegészítő és módosító rendeletek alapján eszközlendők.) Az említett 405. sz. körlevél a 279. sz. körlevél I. fejezete helyébe lépett. A régi szabályozással szemben a leglényegesebb eltérés az, hogy míg a