Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

99 jelentősége annak a körülménynek sem, hogy a felperesnek a Sz. című hírlapból átvett műve korábban más módon (folyóiratban közzététel stb.) is megjelent, mert a szépirodalmi vagy tudományos dolgozatnak nem minősülő írói műnek hírlapi cikk alakjában történt közzététele egyebekre tekintet nélkül szabaddá teszi ennek a hírlapi közleménynek átvételét más hírlapba. Ezekből következik, hogy az alperes a felperes cikkének a Sz. című hírlapból a saját hírlapjába való átvételével a felperes szerzői jogát nem sértette meg. (C. I. 3789/1940.) Jogosulatlan céghasználat. — (22.) A 3269/1881. I. M. E. szám alatt a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkívüli eljárás szabályozása tárgyában kiadott rendelet hatálya idején az a bírói gyakorlat fejlődött ugyan ki, hogy a Kt. 21. §-a alapján perenkívüli eljárásnak csak közérdekből és abban az esetben van helye, ha a jogosulatlan céghasználat a magánfelek jogviszonyának elbírálása nélkül lehetséges, az eljárás megindítása és folytatása hivatalból történik, ezért a panaszttevő magánfél az ügyfél tekintete alá nem esik, jogorvoslattal nem élhet. Ha a jogosulatlan céghasználat másnak jogát sérti, ennek védelmére a perenkívüli út igénybe nem vehető, arra egyedül a peres eljárás szolgál. A 68.300/1914. I. M. számú rendelet életbelépte után azonban más, és pedig az az állandóvá vált bírói gyakorlat alakult ki, hogy a fél a jogosulatlanul használt toldatnak a cégszövegböl kihagyása érdekében a perenkívüli utat is igénybe veheti és hogy jogának vagy jogi érdekének sérelme esetén a felfolyamodáshoz is joga van. A 68.300/1914. I. M. sz. rend. 30. §-a tekintetében pedig azt a jogszabályt fejlesztette ki a bírói gyakorlat, hogy a felhívó és a bírságot kiszabó végzés elleni kifogáson felül még felfolyamodásnak is van helye a rendelet korlátain belül. E gyakorlat azonban odáig már nem terjedt, hogy a kétszeri kifogásolás jogán felül — akár az azzal már élt félnek, akár ellenfelének — ugyancsak az elsőbíróság elbírálása alá tartozó előterjesztéshez való jogát is elismerné és ezzel az elsőbíróság által elintézendő jogorvoslatok számát növelné. (C. IV. 2802/1940.) Verseny. — (23.) Olyan esetben, amidőn a korábban alkalmaztatási vagy ügynöki szerződéses viszony jogszerű megszűnése tekintetében kétség merülhet fel, a versenytársat a korábbi alkalmaztatási, illetve megbízási viszony fennállása tekintetében tudakozódási kötelezettség terheli. E kötelességének az alperes az adott körülmények között a versenytárs irányában kötelező jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően egyedül akkor tett volna eleget, ha a nyilván fennálló kétség eloszlatása végett a felpereshez fordul. Nem vitás, hogy az alperes e tudakozódási kötelességének nem tett eleget és e részben felperesnél sem járt el. Az alperes tehát azzal, hogy az ügynökökkel szerződéseket kötött a nélkül, hogy tudakozódási kötelezettségének eleget tett volna, a Tvt. 1. §-ának rendelkezését megsértette és ezért felelősséggel tartozik a felperesnek a felhívott szakasz és a Tvt. 35. §-a értelmében azért a károsodásért, ami a felperes terhére az ügynökök jogellenes átcsábítása és elszerződtetése folytán előállott. De megállapítandó az alperes kártérítési felelőssége ama általános magánjogi szabály alapján is, hogy a jogok és kötelességek gyakorlásában a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni és az ezzel ellenkező jogellenes és jóerkölcsökbe ütköző eljárás kártérítési felelősséget von maga