Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

96 a birodalmi gazdasági miniszter megbízásából közzétett londoni aranyár volt az irányadó.2 A német-angol háború kitörése óta azonban nem teszik közzé a londoni aranyárat. Az új R. az aranyra szóló jelzálogjogok átszámítására vonatkozólag azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az átszámításnál az aranynak a Birodalmi Bank részére az 1939 jún. 15-i birodalmi banktörvényben megállapított ára, azaz 1 kg színarany — 2790 RM értékviszony irányadó. Ez a rendelkezés gyakorlatilag tehát azt jelenti, hogy a törvény az aranymárkát a birodalmi márkával egyenlő értékűnek minősítette. Az aranyzáradékkal ellátott kötvények és záloglevelek fedezetére vonatkozólag pedig kimondja a R., hogy a fedezet céljára a jövőben birodalmi márkára szóló jelzálogos követelések is felhasználhatók. Szén, káli vagy dollár egyenértékére szóló jelzálogjog bekebelezése tilos. A R. tehát nem tiltotta meg az aranymárkára szóló jelzálogjogok bekebelezését a jövőre vonatkozólag sem. Mivel azonban az aranymárka értéke a RM-val egyenlővé tétetett, az aranyzáradékos bekebelezéseknek nincs gyakorlati jelentőségük s azok valószínűleg el is fognak tűnni. 2. A hajójelzálogjogoknál alkalmazott aranyzáradékokkal kapcsolatosan a R. ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, mint amelyet az ingatlan jelzálogjogra. 3. Minden más, birodalmi márkára szóló olyan tartozásra vonatkozólag, amelyet a színarany árához viszonyítottak, általánosságban kimondja a R., hogy az átszámításra a már fentebb említett aranyár, ill. értékarány (1 aranymárka = 1 RM) irányadó. Az ezzel ellenkező megállapodások semmisek. Ebben a körben sem tiltja meg azonban a R. az aranyzáradék kikötését, de mint említettük, gyakorlatilag nincs jelentősége az ily kikötésnek. Az aranyzáradékos bemutatóra szóló értékpapírok (aranyzáloglevelek, aranykötvények) kibocsátása belföldön engedélyhez lévén kötve (1923. jún. 23-i törvény), ilyen „értékállandó" kötvények és záloglevelek kibocsátására a jövőben nyilván nem is fognak engedélyt adni. A R. különleges intézkedéseket tartalmaz Ausztriára és a szudétanémet területekre. Ami a bennünket közelebbről érdeklő Ausztriát illeti : itt korábbi törvényes rendelkezéssel (1939. jún. 21. rend., RGB1. I. 1037.) az aranykoronára vagy aranyschillingre szóló tartozásokat RM tartozásokká alakították át. Aranyklauzula kikötése már 1937 áprilisától kezdve tilos. Ezt a tilalmat a R. érintetlenül hagyta. A rendelet hatálya nem terjed ki a Cseh-Morva Protektorátusra, sem a Németországhoz csatolt volt lengyel területekre. (Me.) 2 1923. jún. 29-i rend. (RGB1. I. 482.) és 1931 okt. 10-i rend. (RGB1. I. 569.)