Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban
67 A 130/1939. M. E. sz. rendelet az 1938 június 30 — 1939 június 30. között záródó üzletévre is fenntartotta a részvénytársasági szövetkezetek üzleteredményének felhasználása tárgyában már korábban is életben volt rendelkezéseket. A 2400/1939. M. E. sz. rendelet a pénzintézeteknek a Pénzintézeti Központ közben jöttével foganatosítható kény szer felszámolására vonatkozó jogszabályokat a pénzintézet érdekkörébe tartozó önálló szövetkezetekre is kiterjesztette. A 10/1939. P. M. sz. rendelet a Pénzintézeti Központ rendes felülvizsgálati jogkörét az összes tagintézetekre kiterjesztette. (Eddig az olyan intézetek, amelyeknek saját tökéje 20 millió pengőnél nagyobb, nem estek rendes felülvizsgálat alá.) A 'S830/1939. M. E. sz. rendelet a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díjtartalékának gyűjtésével kapcsolatosan rendez egyes kérdéseket. A köztámogatásban részesülő részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok a 4600/1933. M. E. sz. rendelet értelmében állami felügyelet alatt állanak. Azokat as ismer tető jeleket, amelyek fennforgása esetén valamely vállalatot „köztámogatásban részesülő társaság"-nak kell tekinteni, valamint az állami felügyelet gyakorlásának a módját az említett rendelet kimerítően szabályozza. Az e rendelet módosítás és kiegészítése tárgyában 1939. évi december hó 21-én közzétett 11.250/1939. M. E. sz. rendelet szerint a 4600/1933. M. E. sz. rendelet hatálya alá esik az olyan részvénytársaság vagy szövetkezet is, amelyre vonatkozóan az imént említett rendeletben meghatározott állami érdekeltség az e rendelet életbelépése után keletkezett. — A pénzügyminiszter a 4600/1933. M. E. sz. rendelet alapján állami felügyelet alá tartozó olyan részvénytársaságnál, szövetkezetnél, vagy korlátolt felelősségű társaságnál, amelyre vonatkozóan a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága megállapítja, hogy évi mérlege két év óta nyereséges és hogy a társaság vagyoni helyzete és jövedelmezősége egyébként is indokolttá teszi, az állami felügyletet az évi mérlegnek és az évi számadásoknak ellenőrzésére és a társaság ügyvitelének és üzletvitelének ezzel kapcsolatos felülvizsgálatára korlátozhatja. Az állami felügyeletnek ezt a korlátozását a pénzügyminiszter bizonyos esetekben meg is szüntetheti. Az állami felügyeletet nem lehet alkalmazni a 4600/1933. M. E. sz. rendelet 40. §-ában említett társaságokon felül azokra a köztámogatásban részesülő részvénytársaságokra és szövetkezetekre sem, amelyeknél a törvény vagy az alapszabály értelmében kormánybiztos működik. — Kivétetnek az állami felügyelet alól azok a társaságok, amelyeknél önkormányzat (törvényhatóság, megyei város, község) az alaprendeletben meghatározott módon érdekelt, továbbá azok a vállalatok, üzemek vagy intézetek, amelyek önkormányzat tulajdonában vannak. — A 4600/1933. M. E. sz. rendelet 5. §-a kiegészíttetik azzal, hogy a mérleget és az évi számadásokat a Felügyelő Hatóság jóváhagyása nélkül nem lehet a közgyűlés élé terjeszteni. — Az állami felügyelet alá tartozó társasággal kötött szolgálati szerződés csak a Felügyelő Hatóság jóváhagyásával érvényes. Öt évet meghaladó tartamú szolgálati szerződés nem hagyható jóvá. — E módosító rendelettel egyidejűleg hatályon kívül helyeztetett a 7.390/1936. M. E. sz. rendelet. A mezőgazdasági termelést érintő rendelkezések sorából említsük meg a mezőgazdasági munkálatok elvégzésére szükséges hitel előmozdítása tárgyában kiadott 1890/1939. M. E. sz. rendeletet (amely rendelet — miként minden évben — a folyó termelési évre vonatkozóan is meghatározza azokat a hiteleket, amelyek tekintetében a végrehajtási korlátozásokra nézve fennálló szabályok