Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban

57 A kincstár szempontjából módot kellett találni arra, hogy az állanikáztartás a birtokpolitikával járó súlyos terheket hosszabb időre elosztva viselhesse s azok viselésénél az anyagiakban megerősödött birtokszerzők növekedő anyagi erejére is támaszkodhassék. Ez a törvényjavaslat — éppen úgy, mint az előző földbiitokpolitikai törvények is •— 100%-osan a magántulajdon elvi alapján áll. A javaslat a tulajdonjog átengedésére kötelezetteket a telepítési alapból az egész becsérték, illetőleg a teljes haszonbér megfizetésével kívánja kártalanítani. A javaslat értelmében a kártalanítást, valamint a haszonbért is búzában vagy rozsban kell megállapítani aszerint, hogy az ingatlan főterménye a búza vagy a rozs. A búzában vagy a rozsban megállapított kártalanítási összeg felét az ingatlan birtokbavétele előtt pengőben kell kifizetni. A kártalanítási összeg másik felét búzára vagy ha az átengedett ingatlan főterménye a rozs, rozsra szóló 30 év alatt évi 4%-os utólagos kamatozás alapulvételével törlesztendő kötvényekkel kell kiegyenlíteni. E kötvényeken alapuló szolgáltatásokat is pengőben kell teljesíteni. A kötvényeket a kincstár szavatossága mellett az ingatlanok átvételére kijelölt hitelintézet bocsátja ki. Meg kell itt említeni, hogy az átengedésre kötelezett és a többi telekkönyvi érdekelt hozzájárulásával az ellenérték szolgáltatásának eltérő módozatát is meg lehet állapítani. A kötvények óvadékképesek és alkalmasak lesznek arra, hogy azokba állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözőleg elhelyeztessenek. A kötvények állami hatóságoknál, törvényhatóságoknál, községeknél, ezek bármelyike által kezelt alapítványoknál, valamint valamennyiük alá tartozó vállalatoknál, üzemeknél, üzleti biztosíték és bánatpénz fejében elfogadhatók, ha e biztosítékokat a fennálló szabályok szerint nem kell készpénzben letenni. A kötvények a birtokszerzöket (házhelyszerzőket) terhelő ellenérték fizetésére felhasználhatók és az esedékessé váló kötvények és szelvények arra is felhasználhatók, hogy velük az átengedésre kötelezettek és jogutódjaik a tulajdonukban maradó mezőgazdasági ingatlanok után az esedékesség évére kivetett együttesen kezelt közadókat törlesszók. A búzának vagy rozsnak pengőre átszámításánál a fizetés hónapjára megállapított és a Budapesti Közlönyben közzétett kulcs az irányadó. Az átszámítás tekintetében irányadó árakat a földmüvelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hónapról-hónapra állapítja meg akként, hogy az előző hónapban a szokványminőségű termények tekintetében a budapesti tőzsdén, az egye? tőzsdenapokon jegyzett legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamok számtani középarányosait veszi alapul. Ha a tulajdonos az ingatlant az 1914. évi július hó 28. napja után az eladó szorult helyzetének kihasználásával vagy árverésen olyan előnyösen szerezte, hogy méltánytalan nyereséghez jutna, ha az ingatlan valóságos és teljes becsértékét kapná meg, a javaslat szerint az ellenértéket úgy kell megállapítani, hogy a tulajdonos méltánytalan nyereséghez ne jusson. Az ellenértéket a valóságos és teljes becsértéknél alacsonyabb összegben lehet megállapítani abban az esetben is, ha a tulajdonos az ingatlant háború vagy háborús veszély vagy gazdasági válság idejében a rendMvüli esélyek kihasználásából eredő indokolatlanul nagy nyereség felhasználásával szerezte. Ez a szabály a tulajdonosnak járó haszonbér megállapításában is irányadó.