Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A vállalati vezetők büntetőjogi felelőssége az új társulati adótörvény alapján

628 pedig az ehhez különböző törvényes rendelkezések alapján járuló pótlékok is % A kincstár álláspontja az volt, hogy a megrövidített összegen az a teljes kár értendő, mely a közt az adómegrövidítésre alkalmas cselekménnyel érte, értve tehát azon nemcsak az alapadókat, hanem a járulékos adókat is. Ezt az álláspontot azonban felsőbíróságaink csak az utóbbi időkben tették magukévá, (így a kir. ítélőtábla B. II. 10.815/12—1937. sz. és a kir. Kúria B. II. 1835/17—1938. sz. (magánúton beszerzett) ítélete, illetőleg végzése.) A T. világosan és minden jogvitát kizáróan kimondja, hogy a pénzbüntetés alapja a pótlólag előírt adó és összes járulékai. Módosítja a törvény az adócsalás fogalmának meghatározását, valamint az adócsalásnak minősülő szándékos cselekmények körét is. A 400/1927. P. M. sz. rendelet 35. §-a szerint : „Adócsalást követ el a vállalat, ha a társulati adó megrövidítésére irányuló szándékkal : 1. hamis bevallást ad, 2. üzleti könyveibe hamis adatokat vezet be." A T. szerint pedig : „Adócsalást követ el a vállalat, ha abból a célból, hogy a társulati adó, tantiem adó, vagy a társulati vagyonadó kisebb összegben állapíttassák meg, mint amennyit a jelen törvény rendelkezései szerint fizetnie kell : 1. az adóalap valamely részét adóbevallásából kihagyja, 2. üzleti könyveibe hamis adatokat vezet be, vagy azokból valamely adatot kihagy, 3. adóbevallásában vagy beadványában — ideértve a jogorvoslatokkal kapcsolatos beadványokat is — vagy a hatóság hozzáintézett kérdésére adott válaszában valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas és általa ismert ténykörülményt elhallgat." Túl az 1. és 2. pontnál mutatkozó módosításokon, nagyjelentőségű a 3. pontban körülírt cselekményeknek — melyek a korábban érvényben volt törvényes rendelkezés szerint (400/1927. P. M. sz. rendelet 36. §-a) majdnem azonos szövegezés mellett, jövedéki kihágást képeztek — adócsalássá való minősítése. A T. javaslatának miniszteri indokolása rámutat arra, menynyire indokolatlan (s tegyük hozzá, a kis adózók szempontjából mennyire igazságtalan) volt ezeknek a cselekményeknek jövedéki kihágássá minősítése akkor, midőn a házadó és kereseti adó megrövidítésére irányuló minden szándékos cselekmény adócsalásként bírálandó el. Kiemeli a miniszter, hogyha a ház- és kereseti adóalanyoknál — akik között nagy számmal vannak a törvényes rendelkezésekben kevés jártassággal bíró kisemberek — indokolt az adómegrövidítésekre irányuló cselekményeknek szigorú elbírálása, annál inkább indokolt ez a társulati adó alá tartozó vállalatoknál, melyeknek ügyeit különféle társasági szervek intézik, s amelyek-