Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A visszacsatolt területeken érvényben volt román cégjogi szabályok

622 luk foganatosított bejegyzéseket a központi cégjegyzékbe való átvezetés végett minden hónap 5-ig közlik a központi céghivatallal. A cégnek a kereskedő vezetéknevén kívül legalább egy keresztnevét is kell tartalmaznia. A kereskedelmi társaságok cégébe fel kell venni a társasági forma megjelölését. Részvénytársaságoknál ezenkívül meg kell jelölni a vállalat működési körét is (gyári, bánya, kereskedelem, stb.). A cégkizárólagosság elve nem szorítkozik ugyanarra a földrajzi helyre, hanem az egész ország területén érvényesül. Ugyanez a szabály a szintén bejegyezhető vállalat jelzőknél is. A vállalatjelzőt egyébként is elég részletesen szabályozza a törvény. Érdekes rendelkezése pl., hogy fiók vagy ügynökség ugyanabban a megyében ugyanazt a vállalat jelzőt köteles használni. Egy 1938-ból való módosítás szerint pedig a vállalat jelzőt nem szabad a cég nélkül használni, sőt, amennyiben a vállalatjelző elnevezést is tartalmaz, a cég neve legalább ugyanakkora betűkkel írandó ki. Használatánál meg kell jelölni az engedélyező határozat (bejegyzést elrendelő végzés) számát is. A nem részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő banküzletek üzlet jelzőt nem használhatnak. Külföldi vállalatok belföldi fiókjaira ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a belföldiekre. A céghivatal határozata ellen az ellenőrzéssel megbízott bíróhoz, onnan a törvényszékhez lehet fellebbezni. A törvényszék határozata ellen 10 napon belül felfolyamodást lehet beadni a táblához. A bejegyzés körüli kötelezettségek elmulasztásának büntetése pénzbírság, súlyosabb esetekben elzárás. A bejegyzési illetékekből, valamint a bírságokból befolyó pénz a kamarákat illeti meg, amelyek azt a céghivatalok, valamint információs irodák fenntartására fordítják. Nem szorosan vett cégjogi probléma ugyan, de érdekes megemlíteni, hogy az 1931. évi cégbejegyzési alaptörvény hatályon kívül helyezte az 1884 : XVII. t.-c-nek a kereskedői iparigazolványok kiadására vonatkozó rendelkezéseit. A kereskedőknek ennélfogva — 1938 decemberéig — csak cégüket kellett bejegyeztetni, külön iparigazolványt váltaniok azonban nem kellett, sőt iparuk megkezdését sem kellett az iparhatóságnak bejelenteni. A román cégjegyzék tehát az iparlajstromot is helyettesítette. Valószínűleg ez indokolta a cégbejegyzési kötelezettségnek minden kereskedőre való kiterjesztését is. 1938 decemberében azután — a politikai és gazdasági viszonyok alakulása következtében — egy rendelettörvény külön engedélyhez kötötte a kereskedői tevékenység folytatását. A cégbejegyzést a céghivatal azóta csak külön „működési engedély" elnyerése esetén foganatosíthatja. A működési engedélyt a nemzetgazdasági minisztérium által 3 évre kinevezett öttagú bizottság adja meg, az illetékes kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után. Az engedély megadásának előfeltételei : a folyamodó szakma-