Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

586 d) oly szabadfoglalkozásúakra, akik foglalkozásukat lényegesebb tőkeerő nélkül folytatták. További újítás az eddigi állapottal szemben, hogy az új rendelet eltörölte az 1934 január 1-i határnapot. Adósságelengedést kérhetnek ezután olyan adósok is, akik e határidő után omlottak össze gazdaságilag, illetőleg veszítették el földjüket. Az anyagi összeomlásnak azonban ily esetben is az előbb vázolt okokból kellett történnie. Az új rendezés szerint az 1934 január 1-i határidőnek csak annyiban maradt jelentősége, hogy az összeomlás okának bizonyítása az e határidő után történt anyagi összeomlás esetében az adóst terheli. Az új törvény hatályba lépett a birodalomhoz csatolt összes területen, a cseh-morva protektorátusban azonban csak azokra az adósokra, akik nem protektorátusi állampolgárok. A rendelet — úgy, mint eddig — az adósságelengedésre méltatlan adósokra és zsidókra nem alkalmazható. A Devisenarchiv, Zeitschriít für das gesamte Devisenrecht. 1940., október 1-i számában dr. Schultze-Schlutius Károly az európai központi clearing gondolatával foglalkozik. A nemzetközi külkereskedelmi forgalmat akadályozza, ha a clearing-szerződések csak kétoldalúak és a szembenálló feleknek állandóan arra kell törekedniök, hogy clearing-egyenlegeik egyensúlyban legyen. Többoldalú clearing-szerződések, nevezetesen az európaiközi clearing-hivatal létesítése a kétoldalú clearing-számolásból folyó nehézségeket megszünteti. A központi clearing-hivatal feladatának ellátására legalkalmasabb a Deutsche Verrechnungskasse. Az első lépés ezirányban akkor történt, mikor Belgium, Hollandia és Norvégia a Németország és harmadik államok között fennálló clearing-szerződésekbe bekapcsoltattak. A Rechtsspiegel űer Wirtschaft f. évi 17. száma ismerteti a német birodalmi szabadalmi jognak az Ostmark területére való kiterjesztését, a 18. számában pedig W. Kaiser (Karlsruhe) az ipari adófizetési kötelezettség megszűnésének kérdésével foglalkozik és részletesen tárgyalja azokat az eseteket, amelyekben valamely üzemnek adófizetési kötelezettsége az üzem megszűnése, fúziója vagy átalakulása (pl. részvénytársasági formára) következtében megszűnik. — Dr. E. Corrinth (Wuppertal) a katonai szolgálatot teljesítő munkavállalók helyzetével foglalkozik. A vonatkozó jogszabályozás főbb rendelkezései a következők : A katonai szolgálat a szolgálati szerződést fel nem bontja ; a szolgálat ideje alatt úgy a munkaadó, mint a munkavállaló kölcsönös jogai és kötelességei (munkateljesítés, bérfizetés) nyugszanak. A munkavállaló joga a munkaszerződésben kikötött természetbeni lakásra érintetlen marad, a munkaadó azonban a körülményekhez képest méltányos bért követelhet. A katonai szolgálat ideje a munkaszolgálati időbe (nyugdíj, előmenetel stb. szempontjából) beszámítandó.