Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

584 célozzák (boletta-rendszer, tej gazdálkodás szabályozása, paprikatermelés, olajosmagvak termelése) és külön vizsgálja azokat a szorosabb értelemben vett iparpolitikai célokat, amelyek a mezőgazdasági iparok életét érintik, végül rámutat arra, hogyan jelentkeznek a mezőgazdasági és ipari termelök érdekellentétei a gazdaságpolitikai intézkedések tükrében. A fogyasztással kapcsolatos jelenségek vizsgálatánál az árpolitikai, az áruminőség oltalmát célzó és végül a mezőgazdasági ipar új terjeszkedését lehetővé tevő gazdaságpolitikai célkitűzéseket teszi beható vizsgálat tárgyává. Ezután tér rá azoknak az eszközöknek az áttekintésére, amelyekkel az említett célok érdekében munkálkodni lehet. A gazdasági jogász számára ezek a fejezetek különösen is érdekesek, hiszen az eszközök csaknem mindig jogi eszközök. Az eszközök vizsgálata során elsősorban a szervezési politika eszközeit és eredményeit ismerteti, éspedig nemcsak az államhatalom segítségével létrejöttekét, hanem azokat is, amelyeket a társadalom szabad szervezkedési tevékenysége produkált. Különösen élénk szervezési tevékenység színhelye a malomipar. A tejiparban a szövetkezeteknek van óriási jelentőségük. Az államhatalom céljainak elérésénél mind gyakrabban felhasználja a kartelleket, úgyhogy a kényszerkartellizációs folyamat egyre erősödik. Érdekes figyelemmel kísérni a szeszgazdálkodással kapcsolatos szervezkedést is, amely végül is a szeszegyedárusághoz (1938 : XXX. t.-c.) vezetett. A szervezési politika eszközeinek vizsgálata után a szorosabb értelemben vett iparfejlesztésnek, a termelési korlátozásoknak (gazdasági numerus clausus, bizonyos ipari tevékenységek engedélyhez kötése, kontingentálások stb.), az árpolitikai intervencionizmusnak, a kényszerkeverésnek, a kiviteli politikának, valamint az áruminőség védelmében indított erőfeszítéseknek számos gazdaságpolitikai eszközét ismerteti a szerző rendid vül érdekes fejtegetésekben és mindenkor élvezetes előadásban. (Me) F. Klausing: Die Neuordnung der Gesellschaft mit beschránkter Haítung. 2. Arbeitsbericht Frankfurt a/M. 1940. 118. o. — Mindjárt az új német részvényjogi törvény megalkotása után, 1937 elején, az Akademie für Deutsches Recht G. m. b. H. bizottsága Klausing professzor elnöklése alatt megkezdte a G. m. b. H. jog reformjára vonatkozó munkálatokat. 1938 tavaszán közzétették az első jelentést. A mostani második jelentés nagy részletességgel foglalkozik a G. m. b. H. létjogosultságának és a nemzeti szocialista világnézettel való összeegyeztethetőségének az alapkérdésével. Ebben a kérdésben arra az eredményre jut, hogy a G. m. b. H.-nak fenn kell maradnia. Folyóiratszemle A Zeitschrift der Akademie für Deutsches Rccht 7. óvf. 14. füzetében Henzler Reinhold Frankfurt ara Maini egyetemi tanár „Die Neuordnung des deutschen Genossenschaftsrechts" címen számol be a német jogi akadémia szövetkezet jogi bizottsága tárgyalásainak az eredményéről. A bizottság szerint a szövetkezet célja a ,,széttagolás következtében gyenge erőket az összefogás által gazdaságilag erős tényezőkké tenni, tagjaik önállóságát védeni és őket gazdaságilag erösiteni.''''