Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

581 tizenkét-, illetőleg tizenötszázalékos arányban vehetnek részt. Ezek az áruk : a tej és tejtermék, a cukor, a bor, az égetett szeszes italok, a sör, a szén, a faszén, a brikett, a lignit, a koksz és ezek feldolgozásának melléktermékei, az épületfa, a szerfa, a növény- és állatvédelmi szerek, a műtrágya, a cement, a vas- és acéláruk, az üvegáruk, a géperejű járművek, mezőgazdasági gépek, rádiókészülékek és ezek alkatrészei, az izzólámpa, a gumiáruk, a nyersbőr. Ugyancsak a Budapesti Közlöny okt. 20-i számában jelent meg a minisztériumnak 7330/1940. M. E. sz. rendelete, amely az 1939 : IV. t.-c. 18. §-ának végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozza. Legkisebb munkabérek állapíttattak meg : a rendelésre dolgozó férfiszabó és fiúruhakészitö, valamint a nőiszabó és leányruhakészítő iparban. (39.415/1940—XIII. Ip. M. sz. r., Bp. K. 1940. okt. 27.) ; az üvegfeldolgozóiparban (43.489/1940—XIII. Ip. M. sz. r., u. o.) ; a fűzőkészítőiparban (43.708/1940—XIII. Ip. M. sz. r., u. o.) ; a kész felsőruhakészítő iparban (konfekció) (43.983/1940—XIII. Ip. M. sz. r., u. o.) ; a paprikamolnáriparban (49.070/1940—XIII. Ip. M. sz. r., u. o.). Egyéb jogszabályok A kamat legmagasabb mértéke. Tudvalevő, hogy a Magyar Nemzeti Bank f. évi október 22-től fogva a leszámítolási kamatláb mértékét 3%-ban állapította meg. Ezzel kapcsolatban az Országos Hitelügyi Tanács 1/1940. számú határozatában — amely határozat a 7700/1940. M. E. sz. rendelettel (Bp. K. 1940. okt. 31.) tétetett közzé — a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét, valamint a betéti kamatok felső határát 1940 november 1-től kezdődő hatállyal újból megállapította. E szerint a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértéke az eddigi 7.5% helyett általában a tőkének évi 6.5%-a, míg a P. K. I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után évi 6%. A bírói úton érvényesíthető legmagasabb váltóleszámítolási kamatláb : a P. K. I. kúriájába tartozó pénzintézet leszámítolása esetén : 3.7% ; a II. vagy III. kúriába tartozó, vagy a P. K. kötelékébe nem tartozó pénzintézet, vagy bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó más bejegyzett cég leszámítolása esetén : 4.2% ; ha a váltót az O. K. H. a tagjai sorába tartozó szövetkezetnek számítolja le, évi 4.7%. — A betéti kamatok felső határa : 1. I. kúriabeli pénzintézeteknél, Budapesten évi 3%, illetőleg 2.25%, aszerint, hogy a betét kötött vagy nem ; 2. I. kúriabeli pénzintézetek vidéki fiókjainál : 3.5%, illetőleg 2.75% ; 3. II. és III. kúriájú pénzintézeteknél vagy a P. K. kötelékébe nem tartozó pénzintézeteknél : évi 4%, illetőleg 3.25% ; 4. az O. K. H.-nál a tagjai sorába tartozó szövetkezetek részéről elhelyezett betétek után : évi 4%, illetőleg 3.25%. — 1940 november 1-től kezdve a pénzintézet magasabb kamatot még akkor sem köteles fizetni, ha a betevővel szemben arra kötelezte magát. A nem nemesfémből verhető pénzérmék mennyiségét 60,000.000 pengőben állapította meg az 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott 7110/1940. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1940. okt. 30.). Ugyanez a rendelet a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925 : XXXV. t.-c. 12. §-át akként módosította, hogy 10, 2 és 1 filléres érméket acélból is lehet verni.