Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

566 célból új fedezet keresését teszi szükségessé. A rendkívüli idők különleges körülményei következtében szélesedik az állami feladatok köre és növekedik az adófizető társadalom terhelése is. Ennek a tehernek a vállalásával azonban esetleg sokkal nagyobb károk és hátrányok lesznek elkerülhetők. Schmidt Ádám Külföldi részvénytársaságok cégvezetői A budapesti kir. Itéltőtábla VI. P. 3131/1940. szám alatt indokai alapján helybenhagyta a budapesti kir. Törvényszék következő végzését: „A budaintézkedéseiből következnék. A Kuncz Ödön dr. előszavával ellátott és Halász pesti kir. Ítélőtáblának újabban állandóan követett gyakorlata értelmében a külföldi cég magyarországi fióktelepe részére cégvezető nem rendelhető ki, mert a belföldi fiókot egyedül a belföldi képviselőség jogosult képviselni és jegyezni. Igaz ugyan, hogy korábban ebben a tekintetben a bírói gyakorlatot nem lehetett egységesnek tekinteni (Bp. T. 3921/1923, Bp. Törvsz. 34.314/1933) és ezen ingadozó gyakorlat következtében többízben előfordult, hogy a cégbíróság külföldi cégek belföldi fiókjainak is megengedte cégvezetők bejegyzését, azonban a bírói gyakorlat ma már ebben a kérdésben teljesen egységes lévén, a korábbi és tévesnek tekintendő bejegyzésekre jogokat alapítani nem lehet." A most idézett álláspontnak megfelelően a budapesti Törvényszék mint cégbíróság újabban következetesen elutasítja külföldi részvénytársaságok belföldi képviselőségeinek azon kérését, hogy cégvezető jegyeztessék be. Ezt a gyakorlatot az elérendő gazdasági cél szempontjából hátrányosnak tartom, a nemzetközi viszonosság szempontjából pedig veszélyesnek. De nem lehet arra sem hivatkozni, hogy a K. T. kényszerítő intézkedéseiből következnék. A Kuncz Ödön dr. előszavával ellátott és Halász Tibor dr. által összeállított, 1936-ban megjelent „A részvénytársaság és szövetkezet alapszabálya, a Kft. társasági szerződése" című munka idézi a fentemlített elutasító végzésben említett 34.314/1933. számú budapesti törvényszéki határozatot; úgylátszik, úgy Kuncz Ödön dr., mint Halász Tibor dr. volt cégbiztos a mellett foglalnak állást, hogy ezen törvényszéki határozat helyes, mert a könyvben ez a végzés, mely a cégvezető bejegyzését megengedi, utolsónak és részletesen, van előadva. E szerint a K. T. 211. §-nak 3. és 5. pontjai azt tartalmazzák, hogy a külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe részére magyar területen székelő képviselőség rendelendő ki, aki a fiók érvényes jegyzésére feljogosítandó; de nemcsak ezen szakasz, hanem a K. T.-nek a külföldi részvénytársaságról szóló egész VI. fejezete sem tartalmaz olyan tiltó rendelkezést, amely szerint a belföldi fióktelep részére cégvezető kirendelhető nem volna. Továbbá kifejtette" a budapesti törvényszék mint cégbíróság a fentemlített munkában közölt végzésében azt is, hogy a K. T. 37. §-a értelmében minden kereskedelmi üzlet tulajdonosa (főnöke) cégvezetőt rendelhet, ezen okból a helyi képviselőség azon kérelmével, hogy az anyaintézet, tehát a cég tulajdonosa által kinevezett cégvezető ezen minősége és cégjegyzési jogosultsága bejegyeztessék, elutasítható nem volt. Végre kiemelte