Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Végrehajtás a kényszeradós ellen

496 okirat a kényszeregyességi ügy iratainál fekszik el, annak alapján végrehajtás elrendelésre továbbra is a kényszeregyességi bíró jogosult. A bíróság az eljárást befejezetté nyilvánítja, ha igazolják eló'tte, hogy az adós az egyességi kötelezettségének eleget tett, vagy ha a teljesítési határidő' lejárt, vagy végül, ha a bíróság már ez időpontok előtt a kényszeradós ellen végrehajtást rendelt el, a végrehajtás elrendelése kapcsán. A kényszeregyességi eljárásban a 850/1931. M. E. sz. rendelet 11. $-a végrehajtás elrendelését az eljárás egyidejű befejezésével kapcsolta össze. A befejezetté nyilvánítással az összes egyességi részletek egyszerre esedékessé válnak és az egyesség hatálya alá eső hitelezők követelésüket teljes összegükben feléleszthetik és az adós ellen érvényesíthetik. Az egyességben meg lehet állapítani az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 79. $-a szerint, hogy a hitelező a késedelmes kényszeradóssal szemben az eredeti követelését felélesztheti. A késedelmet akkor kell beállottnak tekinteni, ha az adós esedékessé vált tartozását a hitelező által az utólagos teljesítésre legalább 8 napot tevő záros határidőnek engedélyezésével hozzá intézett írásbeli megintés ellenére ki nem elégíti. A követelés felélesztése folytán az adós az egyességben biztosított kedvezményt elveszti, és a hitelező a eredeti követelését érvényesítheti a már teljesített fizetés figyelembevételével. Az eredeti követelést a teljesített fizetés folytán abban a hányadban kell törlesztettnek tekinteni, amely megfelel a már kifizetett összeg és az egyesség értelmében fizetendő összeg közötti aránynak. Habár a hitelező felélesztheti követelését, ha az adós bármelyik egyességi részlet teljesítésével késedelembe esik, azonban a felélesztett követelést az adós ellen mégis csak akkor lehet érvényesíteni, ha már az eljárást befejezetté nyilvánító végzés a hivatalos lapban közzététetett. Éppen ezért, ha a végrehajtást a felélesztett követelés erejéig kéri a hitelező már a befejezetté nyilvánítás előtt elrendelni, a végrehajtást csak a kérelem beadásáig lejárt hányadokra lehet elrendelni, s azt meghaladólag a kérelmet el kell utasítani, mert a 850/1931. M. E. sz. rendelet 10. §-a utolsó bekezdése értelmében az eljárást befejezetté nyilvánító végzés közzététele előtt nem állanak be azok a joghatályok, amelyek a 1410/1926. M. E. sz. rendelet 79. §-a szerint az adós késedelméhez fűződnek és így felélesztett hányadra végrehajtás nem rendelhető el. * A kényszeregyességi adós elleni végrehajtási elrendelésnek ezen vázlatos előadása után a gyakorlatban újabban felmerült néhány jogkérdésnek a megoldását kívánjuk a következőkben ismertetni: 1. Végrehajtás elrendelése az egyeztető javára kikötött díj érvényesítése végett. — Végrehajtató jogerős fizetési meghagyással egyeztetési díjhátralék fennállását igazolta. Adós a követelés fennállását a meghallgatási jegyzőkönyvben is elismerte. Végrehajtató a követelését, mint egyeztetési díjhátralékot előnyösként teljes összegben kívánta érvényesíteni. A vagyonfelügyelőnek nyilatkozata szerint a megállapodás az adós és az egyeztető között a kényszeregyességi kérvény beadása előtt jött létre, és ahhoz a vagyonfelügyelő a kényszeregyesség tartama alatt sem járult hozzá. Az egyeztető tevékenységét az adós érdekében fejti ki, a hitelezők köré-