Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az Erdély-részi magánjog

466 TAN U L M Á N Y O K Az Erdély-részi magánjog Az elszakított Körös-vidék és Erdély egyes részeinek visszatérése a magyar Szent Korona testébe a magyar jognak is örömünnepe, mert hiszen ezt a diadalt vér nélkül, a jog és igazság eszközeivel küzdötték ki államférfiaink. Mi, magyar jogászok, méltán örvendezhetünk 20 év igazságtalanságainak jóvátételén, a magyar Szent Korona területi integritásának fokozatos helyreállításán, a magyar jogrendszer hatókörének kiterjesztésén. De az öröm harangzúgása közepette máris megszólal a munkára hívó szózat : a romok eltakarításának és új berendezkedésnek feladatai várnak ránk a visszacsatolt országrészek jogrendszerének területén is. Ezt a munkát a magyar jogászi vezérkar ugyanavval a körültekintéssel és lelkiismeretességgel fogja elvégezni, mint ahogyan azt a Felvidék ós Kárpátalja visszakebelezése alkalmával tette. A jogirodalom napi krónikásának csak az lehet a feladata, hogy a jogászközönség figyelmét felhívja ennek az új jogi berendezkedésnek jelentőségére és annak módozatairól szemlélődjék. A magam részéről örömmel ragadom meg az alkalmat , hogy ehhez a témához szakköröm, a magyar magánjog szempontjából szóljak hozzá. A területváltozás kapcsán a nehéz, százféle aprólékos szabályösszeütközést lebonyolító átmenetnek természetes végcélja csak egy lehet : a magyar jogrendszer uralmának helyreállítása. A magánjog területén a munkát megkönnyíti, hogy az idegen uralom, éppen úgy, mint a Felvidéken és a Kárpátalján, a magánjog rendszerét és szabálykörét bontotta meg aránylag a legkevésbbé.1 Ámde amíg a Felvidék és Kárpátalja egész területén a romok eltakarítása után a magánjognak egységes alapépítménye került felszínre, amelyet csak egyes részeiben kellett a hazai jog időközi módosulásaihoz hozzáidomítani, addig a román uralom alól felszabadult területen ^a román törvények hatályon kívül helyezése után két különböző magánjogi rend tárul elénk, amelyeknek a magyar jogrendszerbe bekapcsolása különböző eljárást kíván. A visszakerült terület ugyanis tudvalevően két külön jogterületre oszlik. Az egyikbe a Királyhágón inneni részek tartoznak, amelyeket a román szóhasználat a Körös-vidék (Crisiana) közös névvel illet, a másikat pedig a Királyhágón túli, a tulajdonképpeni erdélyi részek alkotják. A Körös-vidék a szűkebb értelemben vett 1 E részben kitűnő tájékoztatást nyújt Újlaki Miklós munkája : A magyar magánjog módosulásai Romániában (1934).