Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

26 úgyis mint alkalmazott, úgyis mint az igazgatóság tagja is megtartani köteles (C. 3377/38). A saját részvényeknek a beolvadó rt. részvényeinek kicserélése céljából való megszerzése nem egyértelmű a részvényeknek saját célra való megszerzésével, mert a részvények kicserélése céljából való megszerzése az egyesülés módozataihoz tartozik (C. 3173/39). Figyelemre méltóak a részvénytársasági mérleg készítésére vonatkozó határozatok. A K. T. 199. §-át nem sérti az, hogy az alperes a „hitelezők'tételbe foglalt külföldi hitelezó'k irányában külföldi fizetési eszközben meghatározott tartozásai összegét a Magyar Nemzeti Bank által a mérlegkészítés időpontjára megállapított hivatalos árfolyam alapulvételével felár nélkül számítja át belföldi fizetési eszközre. Abból, hogy a váltón alapuló követelést a váltó testesíti meg, okszerűen következik, hogy a rt. mérlegében váltótartozásként nem szerepeltethette azokat a váltókat, melyeket visszleszámítolás útján tovább adott és amely váltókért kapott ellenértéket a mérlegbe cselekvő tételként felvette. Az a körülmény, hogy a váltók továbbadása a rt.-ra nézve fizetéssel járhat, nem indokolja azt, hogy ennek az esetleges fizetési kötelezettségnek értéke a mérleg teheroldalán feltüntettessék. Amennyiben ugyanis a továbbadott váltókat az alperes váltaná be. a váltókért befolyt és a mérlegben szereplő egyéb cselekvőtétel átalakul váltóköveteléssé és így a visszleszámítolt váltó feltüntetésének mellőzése a mérleg teljességét és helyességét nem érinti. — A kir. Kúriának az eredményszámla egybeállítása tekintetében kialakult abból a joggyakorlatából, amely szerint külön kell feltüntetni a társaság tiszta vagyonát gyarapító nyereségjellegű bevételeket és a vagyont csökkentő veszteségjellegű kiadásokat, az a jogelv jut kifejezésre, hogy az eredményszámla ily összeállítása a társasági üzlet jövedelmezőségéről nagy általánosságban felvilágosítást nyújtson. A pénzintézetek eredményszámlájának olyan összeállítása, amelyben a kamatoknak csupán nettó eredménye van feltüntetve, ennek a szempontnak rendszerint megfelel (C. 3173/39). Mindazok a tételes rendelkezések, melyeket a K. T. a mérlegre vonatkozólag tartalmaz, a kereskedelmi szokás és a bírói gyakorlat által a. mérleg kiegészítő részeként megkíván! eredmény számlára is vonatkoznak. A rt.-nak tehát az a mulasztása, hogy a mérleggel együtt az eredményszámlát az évi rendes közgyűlést 8 nappal megelőzően közzé nem tette, a törvénynek a mérleg közzétételére vonatkozó rendelkezéseit megsértette (C. 2487/39). A román jogszabályok értelmében az elcsatolt területen a magyar K. T. rendelkezései irányadók. E szerint pedig a külföldi rt.-ok belföldi fiókintézetei, illetve képviselőségei nem önálló, tehát a főintézettől függő jogi személyek. Alperesi vállalat (mely magyarországi) tehát jogosan vette mérlegébe az elcsatolt romániai fiókintézetének összes aktíváit és passzíváit (C. 3173/39). A K. T. 198. § 1. bekezdésének rendelkezése értelmében az igazgatóság kötelessége ugyan a mérleg elkészítéséről gondoskodni, a mérleget a felügyelőbizottság megvizsgálására bocsátani és az így megvizsgált mérleget jelentés mellett a közgyűlés elé terjeszteni, ámde a közgyűlés törvényes hatáskörénél fogva az igazgatóságnak, felszámolás esetében a felszámolóknak indítványához kötve nincs, a jelentés tudomásulvételét megtagadhatja, a zárószámadásokat az előterjesztettől eltérő más tartalommal megállapíthatja és ennek körében olyan javaslatot is elfogadhat, amery az igazgatóság, a felszámoló-