Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Az iparjogosítvány elnyerésének újabb szabályai

393 getései a kérdés gazdaságtörténeti ós közgazdasági vonatkozásaira, a jogfejlődés széleskörű megvilágítására, a külföld élő jogának ismertetésére, Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának a kérdésre vonatkozó §-aira és a magyar bírói gyakorlatra egyaránt kiterjednek. Térfy Béla az előadáshoz főként a magyar joggyakorlat, közelebbről a nemzetközi magánjog tételei és a kérdés telekkönyvi jogi vonatkozásai szempontjából szólt hozzá. Walion Ágoston előadása a részvénytársasági igazgatóság és felügyelőbizottság felelősségének és ellenőrzésének problémáját az újabb külföldi jogalkotások és a magyar részvény jogi reformtörekvések tükrében tárgyalta. Fejtegetéseiben a részvényjogi reformtörekvések végső céljaként a jog idomulását jelölte meg a valóságos helyzethez, a közérdek szempontjainak szem előtt tartásával. Ennek során különösen az ügyvezetöség vagy az igazgatóság felelősségével, a részvényes érdekvédelmével és a hites könyvvizsgálattal foglalkozott. Perneczky Béla előadása a munkajog fogalmát, rendeltetését és ennek a fiatal, de máris rendkívül nagy jelentőségű joganyagnak külföldi és magyarországi fejlődését világítja meg, a tételes jog és a közgazdaságtan szempontjaira egyaránt kiterjeszkedve. Kohányi Imre azokról az akadályokról, nehézségekről szólott, amelyek a mai jogéletnek roppant differenciálódottságánál fogva részint a fejlődés természetes velejáróiként, részint az emberi gyarlóság és rosszakarat okozta mesterséges kerékkötők, gyanánt az igazságszolgáltatás frontharcosainak: az elsőfokon ítélkező bíróknak helyes ítélkezése elé tornyosulnak. Németliy László közvetlenül a felvidéki területeknek Magyarországhoz visszacsatolása után tartott előadásában részletesen ismertette a cseh-szlovák polgári eljárási jog szabályait. Székely Miklós előadása a liberalizmus kialakulását, valamint legfőbb képviselőinek állásfoglalásait tárgyalta és a liberalizmust világnézeti, elvi és gyakorlati szempontból bírálta tudományos tárgyilagossággal felépített színes fej tegetésekben. Csánk Béla Shakespeare színmüveiből vett idézetekkel világította meg a nagy angol drámaírónak a korabeli jogászokról vallott, többnyire szatirikus, de az igazi jogi hivatás teljesítésével szemben a méltó elismeréssel sem takarékoskodó felfogását. A könyvben közzétett legutolsó előadásban Haitsch Gyula a sajtó igazmondási kötelezettségét világította meg a tételes jog, a joggyakorlat alapján, valamint a sajtókamara idevonatkozó preventív hivatása és a reformtörekvések szempontjából.