Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Az iparjogosítvány elnyerésének újabb szabályai

381 ügyeletet" szervezett. Ha a birtokosoknak az aratásra elegendő munkásuk nincs és sem a hatósági munkaközvetítés, sem az aratógépek üzembehelyezése útján nem tudják biztosítani az aratási munkálatok elvégzését, akkor a közerővel való aratásról — országmozgósítási kormánybiztosok útján — a munkaügyeletet vezető államtitkár gondoskodik. Ez lengyel munkásszázadokkal, menekült-táborok aratóosztagaival, közérdekű munkaszolgálatosok aratóosztagaival, esetleg katonasággal, végül — szükség esetén — honvédelmi munkára kötelezettekkel történik. (129.500/1940. F. M. sz. rendelet, Bp. K. 1940. 132. sz.) Erdei szerződések rendezése a Kárpátalján. A kárpátaljai erdők termékeinek (fa, cserkéreg, stb.) vagy haszonvételének (bányászás, fükaszálás, stb.) értékesítése tárgyában az 1939 március 15. előtt kötött szerződéseket a 4100— 1940. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1940. 131. sz.) értelmében a rendelet hatálybalépésétől (1940 június 13.) számítandó 30 nap alatt felülvizsgálás céljából be kell mutatni, illetőleg — a szóbeli szerződéseket — be kell jelenteni a földmüvelésügyi miniszternek. Ennek elmulasztása esetén a szerződés hatályát veszti. A miniszter a bemutatott, illetőleg bejelentett szerződéseket az okszerű erdőgazdálkodás érdekében módosíthatja és indokolt esetben hatálytalaníthatja. Ha pedig a gazdasági viszonyokban beállott változás következtében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás gazdasági egyensúlya felborult és így az egyik fél méltánytalan nyereséghez jutna, a másik pedig aránytalan veszteséget szenvedne, a miniszter rendeletére az illetékes erdőigazgatóság a szerződés egyes feltételeinek megfelelő módosítása végett egyeztető tárgyalást tart. Ha a felek között egyesség nem jön létre, a szerződés hatályát veszti. A búza kiőrlésének kivételes megállapítása. A 155.600/1940. F. M. sz. rendelet (Bp. K. 1940. 105. sz.) szerint az a kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malom, amely a jelen rendelet hatálybalépésének napjától folyó évi július hó 31-ig terjedő idő alatt a földmüvelésügyi miniszter által a Futura útján jelen rendeletre való hivatkozással őrlés céljára kiutalandó búzamennyiségből részesedik, az ilymódon kiutalt búzát egységesesn 80%-ra köteles kiőrölni. A szabadforgalomban beszerzett búzára ez a rendelkezés nem vonatkozik. E 80%-os búzalisztet a malomnak nem szabad más lisztfajtával kevernie. A malom tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője a 80%-os búzalisztet csak sütőüzem részére adhatja el s a sütőüzem e lisztet csak a 11.560/1939. M. E. sz. rendelet 6. $-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított kenyérfajták készítésére az ugyanezen rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt lisztfajtaként használhatja fel.* A faellátás biztosítása. A kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán a fatermelésben beállott visszaesés hátrányos következményének elkerülése és az. ország faellátásának biztosítása érdekében a földmüvelésügyi miniszter 76.508— 1940. F. M. sz. rendeletével (Bp. K. 1940. 108. sz.) az 1939/40. évi termelési idényben az összes fahasználati engedélyekben és az erdőgazdasági üzemter* E rendelet gazdasági háttere: a lisztárak ma is az 1939 augusztus 26-i általános árrögzítő rendelet alapján vannak szabályozva. Abban az időben a kenyérlisztárak meglehetősen alacsonyak voltak, a nullásliszt ára ellenben magasabb. A malmok ezért főkép nullásliszt előállítására törekedtek. Mivel azonban ennek az exportjában bizonyos fennakadások álltak be, jelentős nullásliszt-készlet halmozódott fel, míg kenyérlisztben hiány fenyegetett. Ezért kellett ennek a fokozott mértékű előállítását rendeletileg szabályozni. Eddig 1 q búzából átlag 50 kg. nullás és 25 kg. kenyérlisztet állítottak elő, a rendelet szerint 80 kg. kenyérlisztet kell előállítani.