Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

365 SZEMLE Joggyakorlat. (1940 május.) Aki tévedése felismerését, kényszer esetében pedig a kényszerhelyzet megszűnését követő huzamosabb idő alatt (12 év) megtámadási jogát nem érvényesíti, e jogáról lemondottnak tekintendő. (C. IV. 1193/1940.) Felperes keresetében oly szolgáltatás visszatérítését követeli, amelyet a felperes az alperes kezéhez mindkét fél részéről tiltott cselekmény elkövetésére irányuló ügylet alapján teljesített. Ilyen esetben a szolgáltatás visszakövetelésének csak annyiban van helye, amennyiben tekintettel az eset körülményeire a méltányosság megkívánja. Csempészáru beszerzése és belföldi értékesítése céljából a felperes által az alperesnek átadott pénzösszeg terhére eső alperesi kiadásoknak és a felperes kezéhez jutott visszatérítésnek eddig kimutatott mennyiségére és a peres felek életviszonyaira tekintettel nincsenek olyan méltánylást érdemlő okok, amelyek az alperes további elszámolási kötelezettségének esetleges további visszatérítési kötelezettségének megállapítását a cselekménnyel szemben fennálló erkölcsi szempontok figyelembevétele mellett megengedetté és indokolttá tennék. (C. IV. 794/1940.) Eszmei jog. A felperes kutatásainak és kísérleteinek eredményét magában foglaló gyógyszer mibenlétét a felperes 1923. évben egyik orvosi szaklapban adta közre, mikor a szakkörök figyelmét találmányára felhívta és egyúttal a találmány elkészítésének módját is részletesen leírta. Felperes azzal, hogy e tudományos folyóiratban közreadta az általa feltalált gyógyszer leírását, összetételét és leírását, azt közkincsé tette. Ezzel az általa feltalált szert közhasználatba bocsátotta, tehát lemondottnak tekintendő arról, hogy találmányának bárki részéről történő előállításáért és forgalombahozásáért előzetes szerződéses megállapodás nélkül ellenértéket követelhessen. (C. IV. 1181/1940.) Verseny. A részvénytársaság igazgatójának felelőssége a részvénytársaság alkalmazottjai által elkövetett tisztességtelen versenycselekményekért úgy a Tvt. rendelkezései alapján, mint az általános magánjog és ezzel egyezően a K. T. 189. §-a alapján csak akkor áll fenn, ha a részvénytársaság alkalmazottjai által elkövetett tiltott cselekményekben az rt. igazgató tudatosan és szándékosan közreműködött. (C. IV. 103/1940.) — A versenytársat a Tvt. értelmében megillető jogok általában függetlenek attól, hogy a versenytárs a foglalkozás gyakorlásához megkívánt törvényes feltételeknek megfelelt-e és a törvény oltalmából csupán azt a vállalatot zárja ki, amelynek tárgya vagy célja a jó erkölcs, vagy törvény által tiltott. A versenytársi minőség ebből folyó kereshetőségi jog megállapításánál a tényleges helyzet vagyis az áru előállításával vagy forgalombahozatalával ipari vagy kereskedelmi szolgáltatás teljesítésével való tényleges foglalkozás az irányadó. (C. IV. 1002/1940.) Valamely árunak az önköltségi vagy ennél alacsonyabb áron való árusítása vagy ipari munkának ilyen áron való vállalása is csak az esetben sérti az üzleti verseny tisztességét, ha az árusítás