Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

363 A rebus sic stantibus tehát — bármily tetszetős jogi formula — sok esetben veszedelmet rejt magában és éppen ezért alkalmazásánál a lehető legszigorúbban kell elbírálni; ha ezt a formulát túltengeni engedjük, akkor az emberek kénytelenek lesznek a csupán kézen-közön ügyletekre szorítkozni. Ugyanaz a megfontolás kell, iio gy vezessen bennünket az ú. n. érdekkiegyenlítés változatlanságának követelményével szemben is; a maximum ameddig ezen a téren elmehetünk az, hogy a gazdasági lehetetlenüléshez nem követeljük meg egyik vagy másik fél gazdasági romlását, hanem megelégszünk a feltűnő s a forgalomnak a jóhiszeműségben és a bizalomban álló tisztességével si a méltányossággal már össze nem egyeztethető aránytalansággal.83 Az opciótól a jogosított fél bármikor és minden indokolás nélkül visszaléphet, illetőleg még vissza sem kell lépnie: egyszerűen nem él vele. Ha azonban a kötelezett fél lép vissza, illetőleg megtagadja a végleges szerződés megkötését a nélkül, hogy erre alapos és komoly indoka volna, a másik fél bírói úton szoríthatja a végleges szerződés megkötésére,84 vagy ha úgy tetszik kártérítést követelhet tőle.85 Nem követelhet akkor, ha a visszalépésre az ő személyében, vagy magatartásában rejlő hiba szolgáltatott okot.86 göért olykép, hogy 10.000 pengőt lefizet azonnal, 90.000 pengőt pedig további 9 év alatt évi 10.000 pengővel törleszt. Közben B-röl kiderül, hogy perek és végrehajtások vannak ellene folyamatban, sőt moratóriumot is kért. Ilyen esetben kétségtelen, hogy ^4-nak joga lesz visszalépni az opciótól és annak érvénytelenítését követelni, mivel bizalma 5-ben alaposan és indokoltan rendült meg. A súly tehát ez utóbbi körülmények tárgyi bizonyításán nyugszik. Ugyanilyen általánosságban tartott, szétfolyó és veszélyes formula az is, hogy a felek által szem előtt tartott feltevés nem vált valóra (K. 4724/1922., Jogesetlex. u. ott). A „feltevés" benső és ellenőrizhetetlen lelki folyamat, azonkívül a másik szerződő felet nem is érdekli. Ha mindkét fél tévedett a feltevésben, akkor úgy is egyértelmüleg fogják stornirozni az előszerződést; ha azonban csak az egyik fél feltevése nem vált valóra, akkor a másik felet nem lehet megfosztani attól a jogtól, melynek jövőbeli megszerzését opcióval biztosította a maga részére és esetleg egész gazdasági jövőjét erre az opcióra építette fel. Érzi ezt az O. P. Tvk. 936. §-a is, amidőn kimondja, hogy . .. „hacsak a körülmények időközben annyira meg nem változtak, hogy ily módon az előszerződésnek kifejezett, vagy a körülményekből kivehető célja meg nem hiúsult, vagy egyik félnek a másikba vetett bizalma meg nem rendült." És ezért érthető, hogy Schuster Rudolf még a 26. sz. J. D.-t is erős bírálatban Tészesíti s azt a szerződési jogbiztonságot veszélyeztetőnek tartja (Tlgyv. Lapja, 1923. évi 9. sz. 2. old.). K. 1934/1921. (Grill Köt. Jog, 1934. I. 675. old.). Egyébként az opciós ügylet semmisségére vagy megtámadhatóságára nézve az általános magánjogi szabályok irányadók. V. ö. dr. Beck Grosschmid Glossza II. kötet I. Rész 27. old. 84 Helyesen a bírói ítélet fogja pótolni a végleges szerződésit, pl. a tulajdonjog bekebelezési engedélyt. 85 Jus variandi itt sem illetheti meg a jogosított szerződő felet, tehát választhat a két jog közül, de a megtörtént és közölt választáshoz kötve van. 86 K. 5224/1914., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 6. old. Előfordulhat természetesen az is, hogy a jogosított fél az opció teljesítését megtagadó féltől a szerződés megkötését és egyben a késedelemből eredő kárának megtérítését is követeli.