Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

353 vetélés biztosítása nem követelhető, mert ilyeneknél már a behajtást célzó jogeszközök állanak rendelkezésre.18 Ebből a néhány kiragadott szemelvényből világosan áll előttünk, hogy a címben szereplő biztosítás egészen más eszmekörbe tartozik, mint a most említett esetek, amelyeket a köztudat úgy ösmer, mint a követelés biztosítását. A kettő közötti különbség tiszta élességgel elhatárolható: amiről most beszéltünk, az már meglévő jogok (követelések) jövőbeni érvényesítésének biztosítása, míg, amiről a továbbiakban lesz szó, az a jövőben megszerzendő jogok előzetes biztosítása; az előbbinél kiemelkedő szerepet játszik a veszély fennforgása és igazolása, az utóbbi a veszélytől teljesen független, Ebbe az utóbbi csoportba tartozik a visszavásárlási, elővásárlási és vételi jog (opció).19 a) Visszavásárlási jog. Abban áll, hogy az adásvételi szerződésben az eladó a vevővel (valamint esetleges jogutódaival) szemben biztosítja a maga részére azt a jövőbeli jogot, mely szerint az eladott tárgyat20 bizonyos időn belül és bizonyos előre meghatározott áron vissza megveheti, arra a tulajdonjogot újból megszerezheti.21 Voltaképpen egyik praegnansabb esete a visszalépési jognak, amelyet elvileg minden szerződésben mindenik fél kiköthet magának és nincs oly jogszabály, mely megtiltaná, hogy a visszalépési jog bizonyos határidőn belülre csak az egyik fél részére köttessék ki, míg a másik részére nem.22 Tehát fenntarthatja azt a maga részére a vevő is, kikötvén, hogy bizonyos időn belül a tárgy visszaadása ellenében visszakövetelheti az eladótól a lefizetett vételárat.23 A visszavásárlási jogot az eladó olyankor szokta kikötni, amikor gazdasági kényszerhelyzetben adja el a földjét — vagy bármijét — és él benne az a remény, hogy majd jobb időkben módja lesz vissza18 K. 5156/1938. 19 A tételes magánjogi és kereskedelemjogi törvénykönyvek az adásvételről szóló fejezetben tárgyalják ezeket „a vétel különös nemei" cím alatt. Ez azonban ma már túlhaladott álláspont és úgy a bírói gyakorlat, mint a jogirodalom egyetért abban hogy az utóbbi kettő nemcsak az adásvételi szerződésben és nemcsak az ügyletkötő felek javára, hanem az adásvételi szerződésen kívül is és harmadik személyek javára is kiköthető, az opció pedig nemcsak vételre, hanem egyéb kötelmi ügyletekre is vonatkozhatik. Az itt tárgyalandó három jogintézmény között az összekötő kapocs tehát nem az adásvételi elem, hanem az, hogy mind a három, jövőben szerzendő jogok előzetes biztosítását célozza. 20 Ingót, vagy ingatlant; az O. P. Tvk. 1070. §-a szerint csak ingatlant. Sőt még jognak az eladásánál is ki lehet kötni. 21 A Mtj. 1412. §-a nem adja a fogalommeghatározást, csupán a jog gyakorlását szabályozza. 22 K. 2197/1937. 23 Visszaeladási jog fenntartása. 23