Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

351 De ismét más tárgykörbe vág általában a követelések biztosítása, amikor is a hitelező követelése az adóssal szemben már fennáll, vagy bizonyos, liogy a jövőben be fog állani, ám a hitelezőnek oka van attól tartani, hogy az adós a szolgáltatást egyáltalában nem, vagy nem kellő időben, vagy nem kellő módon lesz képes teljesíteni, vagyis úgy érzi, hogy követelése veszélyeztetve van.5 A különbség szemléltetővé tétele céljából soroljunk fel néhányat ezekből az utóbbi esetekből, hozzávéve a jogban ismert analógiákat is. Vegyük először a Tkvi Rdt. 88. § aj pontot, mely külön kiemeli: „ ... vagy amelyekben (t. i. okiratokban) legalább általában a követelés biztosításának joga meg van engedve.6 A Jelz. Törv. 17. § szerint a tulajdonos a tkvben feljegyeztetheti, hogy ingatlanát hat hónapon belül a feljegyzésben megjelölt összegnél nem nagyobb összegig jelzálogjoggal meg akarja terhelni.7 A 19. § pedig megengedi annak feljegyzését, hogy a tulajdonos a törölt jelzálogi bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntartja a törölt jelzálogjognál nem terhesebb új jelzálogjog bejegyzésének céljára.8 A 68. § keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzését engedi meg oly követelés biztosítására, amely hitelviszonyból, ügyvitelből, szavatosságból stb. származható legmagasabb összeg (keret) erejéig terjed.9 A H. T. 90. §-ában előírt biztosítási kötelezettség a bíróilag megítélt végleges nőtartás mindenkori behajthatóságát célozza; a bírói gyakorlat nem terjesztette ki az ideiglenes nőtartásra, úgy, hogy az utóbbinak — mint általában minden időszakonként teljesítendő szolgáltatásnak — biztosítása csak kimutatott veszély esetén követelhető.10 A házasságon kívül született gyermek tartásdíjának biztosítása is követelhető, de szintén csak akkor, ha annak veszélyeztetése igazolva van.11 A férj a hozományt szabály szerint csak akkor köteles biztosí5 Ebben a veszélymomentumban rejlik a legfőbb különbség a kétféle jogbiztosítás között, ugyanis a címben szereplő esetekben a veszély kérdése egyáltalában nem játszik szerepet. 6 A veszélymomentum itt is fennforog, csak nem olyan szembetűnő; veszély t. i. az is, ha attól kell tartani, hogy más hitelezők a telekkönyvben megelőznek, minélfogva rangsorhátrányba kerülhetek. 7 Ű. n. rangsorfeljegyzés; a veszélymomentum' itt ugyanaz, mint a 6. jegyzetben. 8 A veszélymomentumra nézve 1. ugyancsak a 6. jegyzetet. 9 Itt már a veszélyelem nyilvánvaló. io Xgy különösen, ha az adós, összejátszva egy harmadik személlyel, igyekszik a hitelező elől elvonni a kielégítési alapot. (K. 2865/1938.) A biztosítók nagyságát a K. adott esetben az évi nőtartás tizenötszörös összegében szabta meg és ennek erejéig engedélyezett a férj ingatlanára keretbiztosítéki jelzálogjogot; ugyanakkor kimondta elvként, hogy a biztosítás módja és mérve nem foszthatja meg az adóst gazdasági mozgási szabadságától. (K. 1692/1937.) « K. 785/1922., Szladits Dtár, 1935. II. 135. old.