Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Városrendezés és építkezés

349 c) a tulajdonos a telekátalakítás folytán neki juttatott telket vissza nem utasíthatja és helyette pénzbeli kártalanítást nem igényelhet (9. § 6-ik bekezdés); d) engedély nélkül a tulajdonos építkezésihez nem foghat, sem a bár engedélyezett építményt használatba nem veheti (19. §); e) beépítésre ki nem jelölt telken a tulajdonos tetszés szerint nem építhet, s csak oly építményre kaphat engedélyt, mely a kérdéses telek rendeltetésszerű használhatása céljából feltétlenül szükséges (19. §). 3. A telektulajdonosnak a városrendezéssel és építkezéssel kapcsolatos „törvényes kötelmei": a) A városrendezési költségek fedezetére a város, illetőleg a község által kivetett közszolgáltatások teljesítése (24. § 1. bekezdés); b) a városrendezéssel értékükben esetleg emelkedett telkek tulajdonosai részéről külön hozzájárulás szolgáltatása (24. § 2-ik bekezdés) ; c) a telektulajdonosok telki teherként szabályozott külön hozzájárulása útburkolat, közműhálózatok építéséhez, bővítéséhez, fenntartásához (24. § 3-ik bekezdés); d) telekfelosztás esetén a városi út- és közműhálózatnak a felosztott telekre való köteles kivezetése (5. § 3-ik bekezdés); e) a felosztandó telek utakkal, közművekkel előre való ellátása (u. o.); f) a felosztásra szánt telek határain létesítendő út fele szélességének megfelelő terület átengedése (u. o.). g) az f) pont alatt említett úton létesítendő közművek fele költségének viselése (ú. n.); h) a felosztásra szánt területen esetleg szükségkép létesítendő középület számára a telek 1/15-részének átengedése (5. § 5-ik bekezdés) ; i) a felosztási engedély kiadásakor a felosztás feltételei pontos teljesítésének fedezetéül biztosíték letétele (6. § 2-ik bekezdés); j) kisajátítással kapcsolatban épületek lebontására, átalakítására szóló kötelezettség teljesítése (12. § 4-ik bekezdés); k) az építésügyi rendelkezések értelmében épületének kötelező tatarozása, átalakítása, lebontása, stb. Az 1—3. alatt adott felsorolás távolról sem teljes, de így is elegendő arra, hogy a városi tulajdon, s különösen a háztulajdon helyezti kialakulására rámutasson és aggodalmat keltsen egyrészt a törvény sikeres végrehajtása, másrészt közgazdasági kihatásai tekintetében. Az 1937:VI. te. — ismételjük — igen nagyszabású és messze előrelátó törvényhozási alkotás, de mégis azt az akaratlan benyomást kelti, hogy szabályai és rendelkezései az adott viszonyokhoz képest túlméretezettek. Kolosváry Bálint