Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Városrendezés és építkezés

343 keltek kérelmére tehető folyamatba, de utóbbi esetben csak akkor, ha a kérelmezők telkeik száma és nagysága szerint többségben vannak (8. § 1., 2. bekezdés). Elkerülhetetlen szükség esetén az átalakítási eljárásba beépítésre alkalmas telkek is bevonhatók. Az eljárás megindítását a törvényhatósági bizottság — megyei városoknál pedig a képviselőtestület határozza el. Az átalakítás terve és az az alá vont terület értékelése tárgyában viszont az építésügyi hatóság határoz. Mihelyt az eljárás megindult, az alája vont telkeken állagváltoztatásokat végezni többé már nem lehet, esetleg már megkezdett építkezések folytatása felől pedig az építésügyi hatóság fog dönteni. Az átalakítás érdekében szükséges felméréseket, kitűzéseket, az e végből létesített berendezéseket a telek tulajdonosa tűrni köteles, netaláni kárát azonban kérelmére megindult eljárásnál a kérelmezőknek — az érdekeltek kérelme nélkül, hivatalból elrendelt átalakítási eljárás esetén pedig a városnak kell megtérítenie. Az átalakítási terv megállapításánál az az irányadó szempont, hogy az új telkek és közterületek kiszabása a korábbi értékarányokat lehetőleg ne érintse és e mellett a városrendezési tervvel is egybehangolható legyen. Az értékelésnél az épületek (egyéb alkatrészek azonban nem) figyelmen kívül hagyandók. Amennyiben pedig az eljárás folyamán kétségtelenül kitűnnék, hogy a telekátalakítás a törvény intencióinak megfelelően nem valósítható meg: az egész eljárás megszüntetendő (8. § 8—10 bekezdés). Ahol azonban nem ez az eset, ott mindenek előtt az utak kérdését kell okszerűen megoldani. A törvény 9. §-a szerint az ebből a célból szükséges területrészeket akár az egyes telkekből, akár közterületekből lehet elvenni. Az elvett területrészekért kártalanítás jár a törvény később ismertetendő 15. §-ának alkalmazásával, illetőleg e § keretei között. Rendkívül fontosak a törvény 9. §-ának azok az aprólékos rendelkezései, melyekkel azt akarja biztosítani, hogy a telekátalakítással új telekhez jutott tulajdonosok egymásközötti viszonylatukban hányad szerint lehetőleg ugyanazt az értéket kapják meg, melyet korábbi telkeik képviseltek. Ebből a célból a törvény 9. § 2-ik bekezdése kimondja, hogy a korábbi telektulajdonosok összességét az az érték illeti meg, amely a kiosztásra kerülő új telkek értékének, valamint a város által fizetendő kártalanításnak együttes összegéből — a város részére járó kártalanítás levonása után fennmarad. Ennek magyarázata az, hogy ha a telekátalakításnál közterületek vétetnének igénybe: ezért a város tarthat számot a neki kijáró kártalanításra. A korábbi telektulajdonosok összessége részére megállapított értékből már most az egyes korábbi telektulajdonosok akkora hányadot igényeUietnek, amely az ő volt telkük értéke és az átalakítási eljárás alá vont összes telkek együttes értéke közötti aránynak megfelel (9. § 3. bekezdés).