Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A munkaviszonyt szabályozó legújabb jogszabályaink

330 rendelkezik. — 1. A Bank arany- és devizakészletét 1 frank = 2334: milligramm í,0l,/1ooo-rész finomságú arany alapon felértékeli. (Az eddigi értékelési alap, az 1938 november 12-iki egyezmény szerint, 1 frank = 27 5 milligramm volt.) A felértékelésből származó nyereség a Bank részéről a kincstárnak nyújtott ideiglenes előlegek törlesztésére íordíttatik. Az ezután még fennmaradó előleg kiegyenlítése a valutastabilizálási alapból fog eszközöltetni. (Feltehetőleg — az 1938 novemberi egyezmény határozmányai szerint — az alap likvidálása után.) — A Bank aranykészletéből 30 milliárd franÍvnyi aranyat — az új értékelési kulcson számítva —- átenged az államnak, a valutastabilizálási alap céljaira. Ennek fejében az állam a Banknak 30 milliárd összegű, a piacon eladható három hónapos kincstári bonokat enged át, amelyek a 75—105 napos bonokra érvényben lévő mindenkori kamatlábon kamatoznak. A bank e bónok számúin aktívái sorában külön rovatot nyit; ugyancsak új rovatot nyit passzívái sorában azoknak a kamatoknak számára, amelyeket a piacon elhelyezendő ilyen bónok után űzetnie kell. Az állani részéről a Bank számára esetleg eszközlendö aranyvisszatérítés esetében a fenti bónok összege megfelelő mértékben csökkentetik. A szóbanforgó bónok nem számíttatnak be az állam javára esedékes járulékok és bélyegadó alapjául szolgáló „produktív jegyforgalomba. Az állam a Banknak az átadott bónok névértéke után évi 3%0 jutalékot fizet. — A Bank az államnak az eddigieken felül újabb 20 milliárd frank összegű elölegkeretet engedélyez, amelyet a pénzügyminiszter a szükséghez képest igénybevehet. Az állam a tényleges igénybevétel erejéig három hónapos lejáratú, tetszés szerint megújítható kamatmentes kincstárjegyeket bocsát a Bank rendelkezésére. Az igénybevett előlegek után a kormány évi 5"/M jutalékot fizet. Az előlegek összege nem szájuíttatik be a „produktív jegyforgalomba (cirkulációba)". * Az 1940/41. évi román költségvetési hiány fedezésére a kormány új adónemeket vezetett be és felemelte egyes, már hatályban lévő adók tételeit. Az új adónemek: 1. a háborús nyereségek adója; 2. agglegényadó. 3. 2%-os általános forgalmiadó. 1. A háborús nyereségek adójával az ipari és kereskedelmi cégeknek az 1936., 1937. és 1938. évi átlagos keresettel szemben az 1939. évben mutatkozó nyereségtöbbletét adóztatják meg. Az adó kulcsa 100.000 leu-ig terjedő többletnyereségig 10%-os, majd progresszíve emelkedik 20%-ig, amely tétel az 5,000.000 leu vagy annál nagyobb nyereségre alkalmazandó. 2. Agglegényadót köteles fizetni minden nagykorú, nőtlen, gyermektelen, özvegy vagy elvált férfi. Az adó alapja a jövedelem. Az adó kulcsa progresszív. 1%-tól 15%-ig terjed és a jövedelmi források szerint is változik. 3. A 2%-os általános forgalmi adót minden ingó tárgy eladása vagy fogyasztása és ingatlanok eladása után kell fizetni. Az adót a vásárló, illetve fogyasztó fizeti és az eladó a vásárlás alkalmával minden esetben kiadandó számlára vagy jegyzékre bélyegekben köteles leróni. Az ingatlanok után az új adó az átruházási illetékkel együtt szedetik be. — A felőrölt adókon kívül számos eddig már hatályban volt adónem kulcsát felemelték. Felemelték a szesz és szeszesitalok fogyasztási adóját, a nyersolajnak és termékeinek, valamint a