Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A munkaviszonyt szabályozó legújabb jogszabályaink

330 rendelkezik. — 1. A Bank arany- és devizakészletét 1 frank = 2334: mil­ligramm í,0l,/1ooo-rész finomságú arany alapon felértékeli. (Az eddigi értéke­lési alap, az 1938 november 12-iki egyezmény szerint, 1 frank = 27 5 milligramm volt.) A felértékelésből származó nyereség a Bank részéről a kincstárnak nyújtott ideiglenes elő­legek törlesztésére íordíttatik. Az ezután még fennmaradó előleg ki­egyenlítése a valutastabilizálási alapból fog eszközöltetni. (Feltehe­tőleg — az 1938 novemberi egyez­mény határozmányai szerint — az alap likvidálása után.) — A Bank aranykészletéből 30 milliárd franÍv­nyi aranyat — az új értékelési kul­cson számítva —- átenged az állam­nak, a valutastabilizálási alap cél­jaira. Ennek fejében az állam a Banknak 30 milliárd összegű, a pia­con eladható három hónapos kincs­tári bonokat enged át, amelyek a 75—105 napos bonokra érvényben lévő mindenkori kamatlábon kama­toznak. A bank e bónok számúin aktívái sorában külön rovatot nyit; ugyancsak új rovatot nyit passzívái sorában azoknak a kamatoknak szá­mára, amelyeket a piacon elhelye­zendő ilyen bónok után űzetnie kell. Az állani részéről a Bank számára esetleg eszközlendö aranyvisszatérí­tés esetében a fenti bónok összege megfelelő mértékben csökkentetik. A szóbanforgó bónok nem számíttat­nak be az állam javára esedékes já­rulékok és bélyegadó alapjául szol­gáló „produktív jegyforgalomba. Az állam a Banknak az átadott bónok névértéke után évi 3%0 jutalékot fi­zet. — A Bank az államnak az ed­digieken felül újabb 20 milliárd frank összegű elölegkeretet engedé­lyez, amelyet a pénzügyminiszter a szükséghez képest igénybevehet. Az állam a tényleges igénybevétel ere­jéig három hónapos lejáratú, tetszés szerint megújítható kamatmentes kincstárjegyeket bocsát a Bank ren­delkezésére. Az igénybevett előlegek után a kormány évi 5"/M jutalékot fizet. Az előlegek összege nem szá­juíttatik be a „produktív jegyforga­lomba (cirkulációba)". * Az 1940/41. évi román költségve­tési hiány fedezésére a kormány új adónemeket vezetett be és felemelte egyes, már hatályban lévő adók té­teleit. Az új adónemek: 1. a hábo­rús nyereségek adója; 2. agglegény­adó. 3. 2%-os általános forgalmiadó. 1. A háborús nyereségek adójával az ipari és kereskedelmi cégeknek az 1936., 1937. és 1938. évi átlagos keresettel szemben az 1939. évben mutatkozó nyereségtöbbletét adóz­tatják meg. Az adó kulcsa 100.000 leu-ig terjedő többletnyereségig 10%-os, majd progresszíve emelke­dik 20%-ig, amely tétel az 5,000.000 leu vagy annál nagyobb nyereségre alkalmazandó. 2. Agglegényadót kö­teles fizetni minden nagykorú, nőt­len, gyermektelen, özvegy vagy el­vált férfi. Az adó alapja a jövede­lem. Az adó kulcsa progresszív. 1%-tól 15%-ig terjed és a jövedelmi források szerint is változik. 3. A 2%-os általános forgalmi adót min­den ingó tárgy eladása vagy fogyasz­tása és ingatlanok eladása után kell fizetni. Az adót a vásárló, illetve fo­gyasztó fizeti és az eladó a vásárlás alkalmával minden esetben kiadandó számlára vagy jegyzékre bélyegek­ben köteles leróni. Az ingatlanok után az új adó az átruházási illeték­kel együtt szedetik be. — A felőrölt adókon kívül számos eddig már ha­tályban volt adónem kulcsát felemel­ték. Felemelték a szesz és szeszes­italok fogyasztási adóját, a nyers­olajnak és termékeinek, valamint a

Next

/
Thumbnails
Contents