Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenesadó reformja

amely pótlékból azonban a beruházási hozzájárulás J/5-ét le kell vonni. Ez a beruházási pótlék — a beruházási hozzájárulásnak nevezett vagyonváltság testvéradója, — meglehetősen súlyos terhet ró a nagy jövedelmet élvező adóalanyokra s mint rendkívüli adó, csak a nemzeti beruházási programra feltétlen szükségességével indokolható meg. Hogy bizonyos esetekben milyen súlyos megterhelésre lehet számítani, az a következő, 38. §-ból látható, amely aziránt intézkedik, hogy ha a jövedelemadó és járulékai, valamint a beruházási pótlék együttes összege a tiszt aj övedelem 75%-át meghaladja, úgy az adózó azokból arányos törlést igényelhet. A vegyes rendelkezések között anyagi jogi szabályok is vannak. A családvédelem céljait szolgálja a kettőnél — eddig négynél — több gyermekes családok esetében a 10.000 P-t — eddig' tí.000 P-t — meg nem haladó tisztajövedelemből az első és második gyermek után 200—200, további gyermekek után egyenként 300 P levonásának elrendelése; a jövedelemadót nem fizetőknél pedig a hozadéki adókból és pótlékaikból gyermekenként 5% törlésének rendszeresítése. A társulati adóéhoz hasonlóan szabályozza az elévülést; szigorítja az adócsalás mellékbüntetését, amely a pótlólag előírt adó és járulékai háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet. Az eljárási jogszabályok között van a jövedelem és vagyon bizonyos értéken felül való emelkedése esetén a rögzített adó felmondásának kötelezettségére vonatkozó rendelkezés és a részletesen szabályozott felfedező eskü intézménye. A magyar pézügyi jog a felfedező esküt eddig csak az örökösödési illetéknél ismerte; a javaslat most az egyenesadóknál is alkalmazni kívánja. A pénzügyi hatóság abban az esetben kérheti — a kir. járásbíróságtól — a felfedező eskü kivételét, ha a bevallott jövedelmet vagy vagyont az adózó életmódjával járó kiadások fedezésére nem tartja elfogadhatónak, vagy ha az adótárgyak hamis és hiányos bevallását igazoló adatokhoz jut. A § részletes eljárása szabályokat ad, érdemben pedig úgy rendelkezik, hogy meg nem jelenés, vagy az eskü megtagadása esetén az adóhivatal, illetőleg az adófelszólamlási bizottság a körülmények által indokolt vagyont vagy jövedelmet megállapítja, ami ellen fellebbezésnek helye nincs. Igen érdekes és szellemes jogszabály, amely megfelelő eszközzel kíván védekezni az adómegrövidítések ellen. A törvényjavaslat végül adóamnesztiát biztosít azoknak, akik az 1938: XX. te. amnesztiájában nem részesülhettek. A javaslatnak szociális szempontból legfontosabb újítása a tételes házadó, a kishaszonbérlők adómentessége, a tételes általános kereseti adó s az agglegényadóval együtt a családi viszonyok erősebb figyelembevétele. Financiális szempontból a kereseti adó állami pótléka, a beruházási pótlék ezeken kívül a felmondási kötelezettség, a felfedező eskü és az adócsalási pénzbüntetés szigorítása jelentenek lényegesebb változást. Mint már fentebb említettük, a javaslatot egyáltalában nem lehet forradalminak mondani. Lesznek olyanok, akik sokkal többet vártak, és lesznek, akiknek ez is túl sok. Közgazdasági szakemberek kifogásolhatják, hogy termeléspolitikai célokat nem vesz figyelembe a javaslat, — különösen a földadónál s részben a kereseti adónál — a szociálpolitikusok többek között az általános adóminimumot, a személyi momentumok még erősebb számításbavételét, a megkeresett és vagyonból folyó jövedelem élesebb szétválasztását, radikális