Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 5. szám - Az egyenesadó reformja
314 magatartását a javaslatban kedvezmények nyújtásával kívánja megváltoztatni a kormányzat; ha ez nem lesz elégséges, fennáll a lehetőség a pénzbeli és egyéb büntető szankciók alkalmazására is. A kereseti adóra, vonatkozó jogszabályok közül szociálpolitikai szempontból legfontosabb a kis-íoldhaszonbérlők adómentessége és a kézművesiparosok tételes adóztatása, A javaslat szerint azok a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők, akik egy község határában saját szükségletükre legfeljebb 25 P (21.55 ar. K) kataszteri tisztajövedelmű földet bérelnek az általános kereseti adó alól állandóan mentesek. A mezőgazdasági népességié nézve igen jelentős rendelkezés ez, amely a kis-földbirtokosok gyakorlati földadómentessógét (a földadónak a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap által történő megtérítését) egészíti ki. s amely az adminisztrációnak is lényeges tehermentesítést hozhat. A másik fontos újítás a kis-kézművesiparosok tételes adóztatásának rendszeresítése. A tételes adóztatás az olyan önálló kézműiparosoknál alkalmazható, akik legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb két tanoncot tartanak. A kereset nagyságára a javaslat a község vagy város nagyságából, az alkalmazottak számából s ezenfelül városokéin az üzletbér és lakbér összegéből következtet. Az adótételeket a II. alatti táblázat mutatja, A 65 éven felüli, valamint a túlnyomóan nap-zámkere-etből élő önálló kézműiparosok a tételek felét űzetik csak. A tételes adóztatás indoka egyrészt az, hogy- a fenti adatokból elégjói lehet következtetni a kézművesiparosok valódi tiszta nyereségére, másrészt az, hogy az ilyen kisiparosok adójának kivetése az eredménnyel arányban egyáltalában nem álló munkát rótt az adókivető hatóságokra. A bevallások elégtelensége, az adatok hiányossága következtében az adó megállapítása igen sok esetben becsléssel történt, aminek vagy az adózó, vagy a kincstár látta kárát. Ha a pénzügyi hatóságok ezektől az improduktív kivetési munkáktól megszabadul, úgy a nagyobb adózók adóalapjának kimunkálására több időt és gondot fordíthat. A kisiparosokra pedig az adóteher általános csökkenésén kívül azért is előnyös a tételes adóztatás, mert számvetéseikben ponto-an tudott adóterhet vehetnek figyelembe. A kézműveseken kívül tételes adóztatás alá esnek az állandó üzlethely nélkül működő házalók és az utazó ügy nökök is. A jutalékos ügynökök általános kereseti adója az alkalmazotti kereseti adóhoz közeledik, amennyiben az említettek bruttó-járandóságából a vállalat köteles 3%-os összeget levonni, s ezt az ügynök általános kereseti adója címén a községi elöljáróságon befizetni. Ugyanebben a részben szabályozza a javaslat az általános kereseti adó alapját, az idényvállalkozók kereseti adóalapját, az építési vállalkozók, versenyistálló-tulajdonosok általános kereseti adóját, a nyersanyag vagy árubeszerzés alkamával a pénzügyminiszter által arra kötelezett adózok részéről befizetendő adóelőleget. Rendelkezést találunk az alkalmazotti kereseti adó megrövidítését lehetővé tevő illetményelszámolási módok megváltoztatására, az adókulcs alkalmazásával elóaliható méltánytalanságok megszüntetésére, valamint az alkalmazotti kereseti adóért való szavatosságra is. A javaslat 22. §-a a kereseti adó pótlékát kívánja behozni. \zok az adózók ugyanis, akiknek jövedelme általános kereseti adó alá esik az adó
