Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A semlegesek tengeri hajózása háború idején

298 S Z E MLE Joggyakorlat. (Április 1—30-ig). A kifogásolt versenycselekmény tekin­tetében éles különbséget tesz a gyakorlat az alábbi esetben: A papíráru cso­magolására a hengeralakú toknak használata Magyarországon évtizedek óta általánosan szokás. Ez a tény egymagában kizárja azt, hogy a fal védőpapír csomagolásának pusztán az ilyen tok használata olyan jellegzetes külsőt adjon, amelyről a forgalomban egy meghatározott vállalatot fel lehetne ismerni, még abban az esetben is, a belföldön a falvédőpapír csomagolására felperes alkalmazta először a hengeralakú tokot és azt erre a célra éveken át egyedül is használta. Felperes a perben a hengertok használatának nem is egymagában, hanem a tokban elhelyezett áru mintájának a tok külső bur­kolatán való feltüntetésével kapcsolatban tulajdonított olyan jellegzetessé­get, hogy a tanuk által is vallottan arról a forgalomban a felperes vállala­tát ismerik fel. Ennélfogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a megálla­pítása, hogy a felperes által alkalmazott csomagolási módnak, tehát a fel­peres által használt hengertok külső kiállításának, vagyis annak van fel­peres vállalatára utaló jellegzetessége, hogy a hengertok az abban elhelye­zett papír mintájával van bevonva. Téves ellenben az erre a megállapítási";) alapított az a döntése, amellyel alperest a papírfalvédő árujának nem a felperes által alkalmazott csomagolási módon való, hanem általában a hen­geralakú tokban való forgalombahozatala abbanhagyására kötelezte. (C. IV, 258/1940.) Versenytárs minden azonos tárgyú vagy hasonnemű vállalat, amennyi­ben az üzleti versenyben érdekeltnek tekinthető. Ez az érdekeltsége a fel­peresre nézve fennáll, mert az alperes által előállított márkás kölnivíz ver­senye a felperes azonos árujának forgalmát közvetlenül érinti akkor is, ha a felperes áruja nwkás árunak nem minősülne. A versenytársi érdekeltség megállapításához pedig az érdeksérelem kisebb vagy nagyobb mértékére tekintet nélkül az érdeksérelem lehetősége elegendő. Külföldi cégnél és telephely jogos használata esetén is az alperes a Tvt. 4. §-a értelmében kö­teles gondoskodni arról, hogy a belföldön készült áru külső kiállításának összbenyomása szerint külföldi áru látszatát ne keltse. A belföldön alperes által előállított ára külső kiállítása, a párizsi gyártmány üvegtartály áriak azonosságánál fogva, úgy az üvegtartálynak, mint a csomagolódoboznak francianyelvű feliratainál, a párizsi cég és párizsi telephely szembeötlő fel­tüntetésénél fogva nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a belföldön kászült áru külföldi áru látszatát keltse. Az alperesi áru üvegtartályának hátolda­lára, a csomagolódoboz oldalára elhelyezett magyarnyelvű fehér címke azonban kis terjedelménél és apró betűinél fogva még szembeötlő helyen való alkalmazása mellett sem szüntetné meg az áru külföldi származására ntaló adatok uralkodó hatását és nem zárná ki a szokásos figyelemmel vásá­rolt közönség tévedését, mert a belföldi gyártásról való egyidejű felvilágo­sítás a külföldi adatokhoz hasonló hatású eszközök alkalmazását kivárna meg. (C. IV. 9/1940.)

Next

/
Thumbnails
Contents