Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - Az ú. n. valutakötelmek magánjoga

szempontjából van szükség effektivitási záradékra, mert ellenkező esetben az adósnak a K. T. 326. §-a, illetőleg a V. T. 37. §-a értelmében jogában áll belföldi pénznemben teljesíteni. Az effektivitási záradék negatív tartalma az, hogy a hitelező a más pénznemben. így pl. a pengőben felajánlott teljesítést, mint nem kötelemszerűt, nem köteles elfogadni. Lássuk ezekután, hogy a devizakorlátozások bevezetése mennyiben érintette az effektivitási záradéknak pozitív és negatív tartalmát. Ismeretes, hogy a 4550/1931. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében külföldi fizetőeszközben fizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank útján vagy hozzájárulásával szabad teljesíteni és pengőösszegeket külföldi fizetőeszközre szintén csali a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulásával szabad átváltani. A Magyar Nemzeti Bank az adósnak, aki külföldi fizetőeszközökkel tartozik, halasztást is engedélyezhet. Ha a perben az adós kimutatja, hogy a tartozást a rendeletben foglalt tilalom miatt nem teljesítheti, illetve halasztást kapott, a pert fel kell függeszteni. A végrehajtási szakban a 4140/1932. M. E. sz. rendelet értelmében a bíróság már hivatalból is vizsgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank az adósnak a fizetéshez szükséges engedélyt megadta-e. A Magyar Nemzeti Bank a belföldiek közötti pénzkötelineknek valóságos külföldi fizetőeszközökben való teljesítéséhez sohasem ad engedélyt és külföldi fizetőeszközöket csak az ország gazdasági élete szempontjából fontossággal bíró külföldi fizetések teljesítésére, bizonyos körben pedig a külföldi adósságszolgálat ellátására bocsát rendelkezésre. A belföldiek közötti pénzkötelmek effektív teljesítésének lehetősége tehát az 1931. év dereka óta teljesen hiányzik és az érvényesítés — amennyiben a hitelező nem hajlandó pengőt elfogadni — legfeljebb a jogerős ítéletig juthat el, amennyiben a per felfüggesztésének nincs helye. Lényegileg ugyanezt mondhatjuk a külföldi hitelezők követeléseire nézve is, mert igaz ugyan, hogy a Magyar Nemzeti Bank az adósnak bizonyos kategóriái, így mindenekelőtt az importőrök részére kérelemre kiutalja az effektív teljesítéshez szükséges devizákat, de mihelyt az adós önként nem teljesít cs a hitelező kénytelen ellene a behajtási eljárást Magyarországon folyamatba tenni, a Magyar Nemzeti Banktól csak olyan fizetési engedélyt kaphat, amely nem közvetlenül a devizaösszegre, hanem annak pengőellenértékére szól, a végrehajtás tehát az adós ellen csakis a pengőellenérték tekintetében rendelhető el. Az más kérdés, hogy a külföldi hitelező a behajtott pengőkből azután beszerezheti-e a megfelelő devizaösszeget. Arról, hogy mennyi pengő jár a külföldi hitelezőnek, később fogok beszélni. Egyelőre érjük be azzal a megállapítással, hogy a devizakorlátozások alatt az effektivitási záradék pozitív tartalma belföldiek között egyáltalán nem, külföldi hitelező javára pedig csak akkor érvényesül közvetlenül, ha az adós a Magyar Nemzeti Bank engedélyével devizában teljesít. Bár az effektív teljesítés a belföldiek között a devizakorlátozások következtében jogilag és s?azdnságilag átmenetileg lehetetlenné