Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám

3 háború után, mint új iskola bontakozik ki. Nem új matériát, hanem új szemléletet jelent. Amint a középkorban a „glosszátorok jogáról", az újkorban „természetjogról" beszéltek, — úgy keresztelték el az új korszellem hatására magát a jogot „gazdaságjognak": „Wirtschaftsrecht"-nek. Ez a név annak kidomborítása és öntudatos átérzése akart lenni, hogy a dogmatizmus és a természetjog nyugodtságát és abszolútságát a — mozgás, a cselekvés váltotta fel. Hogy a jog elhagyta a római jogászok és természet jogászok jogi statikáját és az emberi érdek által állandóan mozgatott élet szükségleteihez folyton alkalmazkodó, dinamikus rendszerré alakult át. Ez az új szemlélet új módszert is követelt, amely elégtelennek minősítette a tisztán jogi szempontot és segítségért fordult a jogösszehasonlító, a történelmi és szociológiai, valamint a jogpolitikai szempontokhoz. Heck, Hedemann, Oertmann, Geiler és MüllerErzbach az „Interessenjurisprudenz"-et állítják a „Begriffsjurisprudenz"-cel szembe. Azt az „érdekjogtant", amely a jogtudomány, a jogalkotás és a jogalkalmazás területén is nélkülözhetetlennek tartja az életismeretet, az oknyomozást és főleg az érdekkutatást és érdeklemérést. Ami természetszerűleg nem akarja azt jelenteni, hogy ezzel fölöslegessé vált a tételes jogtudománynak az a feladata, hogy az érvényben lévő jogszabályok tartalmát kifejtse, az élő jogszabályokat áttekinthető rendszerbe foglalja és végezetül: az áttekintést, valamint eligazodást megkönnyítő tiszta és éles jogi fogalmakat konstruáljon meg! Hiszen rendszer és fogalom nélkül tudományról beszélni sem lehet. A „gazdaságjogi módszer" nem veti el a fogalomképzést, a logikai müveleteket, hanem csak a Begriffsjurisprudenz fogalomimádata, vérszegénysége, levegőben mozgó logikai játékai; a jogtudománynak — nyelvtudománnyá minősítése ellen küzd. És azt vallja, hogy a jogtudománynak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie az élet tapasztalatait, az életben érvényesülésért küzdő érdekeket és a jogszabályt kialakító hatalmi tényezőket. III. Távol áll tőlem, hogy ebben a rövid beköszöntőben a gazdaságjog elméletének és sajátos módszertanának kritikai fejtegetésébe bocsátkozzam. És pedig annál is inkább, mert a „Gazdasági Jog" elnevezés korántsem akar valami új jogi iskolának lobogója lenni,