Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A biztosítással foglalkozó egyesületekről. 3. [r.]

162 vezeti reformhoz, meggyőződésem szerint a már fennálló egyesületek működését nem szabad érinteni. A helyesen vezetett b. e.-ek ugyanis a közösségi, egybetartozási gondolatnak és tudatnak a biztosítást kereső közönséghez közelálló olyan megvalósítói, amelyeket éppen eme nevelő hatásuknál fogva ma még aligha lehet nélkülözni. Különösen nálunk, ahol a biztosítás gondolata koránt sincs úgy elterjedve, mint a nagy nyugati kultúrállamokban, szükség van arra, hogy legyenek intézményeink, amelyek közel viszik és állandóan ébren tartják az emberi lelkekben a gazdasági egymásrautaltság és sorsközösség gondolatát. Minthogy pedig az egyesületi működés leginkább alkalmas arra, hogy az egymásrautaltság érzetét fejlessze, hiba lenne — ismétlem: addig, ameddig a végleges szervezeti reform végbe mehet — az egyesületek egyéni életműködése elé gátakat emelni. VIII. 1. A fentebb már említett az a szempont, hogy itt gazdaságilag csekély teljesítőképességű alakulásokról van többnyire szó s hogy éppen ezért közelfekvő annak a veszedelme, hogy azokat, akik az ily egyesületek révén kívánják biztosítási szükségleteiket kielégíteni, könnyen csalódás érheti, — magyarázza meg azt, hogy a szóbanlévő egyesületek már eddig is kapcsolatot igyekeztek létesíteni az engedélyezett biztosító vállalatokkal. Tekintve ezt, végzetesen elhibázottnak tartanék oly rendezést, amely a szóbanlevő egyesületeket a jövőre nézve eltiltaná attól, hogy a különböző biztosítási vállalatokkal létesített eddigi kapcsolataikat a jövőben fenntarthassák s ilyként a nagyobb erejű biztosító vállalatokra támaszkodhassanak. Az ily tilalom gyökerében támadná meg az ilyen egyesületek létét, mert lehetetlenné tenné annak a feladatnak betöltését, amelyre azok voltaképpen el vannak híva, nevezetesen, hogy haszon szerzése nélkül nyújtsanak tagjaiknak biztonságot. De amidőn ezt hangsúlyozom, a kapcsolatnak csupán arra a nemére gondolok, amely mint a kockázat megosztását célzó jogi kapocs van általánosságban elismerve és erre rendelve: a viszontbiztosításra, annak minden következményével együtt; ideértve a felügyeleti jogszabályainkban kifejezett azt a következményt is, hogy a viszontbiztosításba adott életbiztosítási díjtartalékokat annál a vállalatnál (vagyis a szóbanlevő esetben annál az egyesületnél) kell elhelyezni, gyűjteni és kezelni, amely a biztosítási szerződést a féllel megkötötte. 2. Semmiképpen nem lehet ugyanis a biztosító egyesületek ebbeli