Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

anyagokból állítják elő egyik-másik anyagot, amelyről eddig az volt a tudomása, hogy mezőgazdasági nyersanyagból készül. A tudomány szempontjából közömbös ugyan, hogy az ilyen anyagot miből állítják elő, a tudomány szempontjából valóban helyettesíthető az ilyen anyagok nyersanyaga. De a gyakorlati élet szempontjából más a helyzet. A gyakorlati életben arról van szó, hogy egyes anyagokat emberi szükségletek kielégítésére használnak. Ennek a gyakorlati célnak a szolgálatában áll az egyes anyagok előállítása. Ez a gyakorlati cél az embert, mint egészet tartja szem előtt. Ebben a tekintetben pedig nemcsak az az irányadó, hogy az emberi szükségletkielégítésre szánt anyag a természettudomány absztrakt szempontjából milyen megítélés alá esik, hanem egyéb gyakorlati vonatkozások isi előtérbe nyomulnak, így különösen nagy jelentőségű az egészségügyi szempont. Amint Zangger zürichi professzor (Recht und Medizin című nagyszabású munkájában) rámutat, a pótszerek gyártása egészségügyi szempontból sokszor nagy veszedelmeket rejt magában. Mindezek a gyakorlati vonatkozások közrehatnak arra, hogy az emberi szükségletkielégítésre használt anyagok tekintetében nem közömbös, milyen nyersanyagból készültek. így különösen nem közömbös az, hogy valamely anyag mezőgazdasági terményből mint nyersanyagból készült-e vagy hogy melyik mezőgazdasági nyersanyagból állították elő. Gyakorlati vonatkozásokról lévén szó, nem lehet elhanyagolni azt a szempontot sem, hogy még olyankor is, amikor tárgyi alapon nem lehetne kifogást tenni valamely pótszer ellen, ennek valódiként elnevezése visszaélést jelenthet a miatt, mert az érdekelt körökben kialakult értékítélet szerint jelentőséget kell tulajdonítani a valódiság kérdésének. A közönség ízlése szempontjából nem okvetlenül közömbös az, vájjon az általa használt anyag összetétele olyan-e, amilyenhez ő szokva van, tehát hogy azt a nyersanyagot — megfelelő esetben mezőgazdasági nyersanyagot — használták-e az illető cikk előállítására, amelyből az ilyen cikket a közönség tudomása szerint készíteni szokták és amely összetételű áruhoz a közönség általában hozzászokott. A mesterségesnek mondott anyagok előállításának fokozódó mértéke mindenesetre aktuálissá teszi tehát azt a szempontot is, hogy az olyan áruk elnevezésében, amely árukat korábban mezőgazdasági nyersanyagból állították elő, olyankor, amikor az előállítás másféle nyersanyag felhasználásával történt, ebben a tekintetben utalásnak kell lennie az árunak a megszokottól eltérő eredetére. A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése tehát a mezőgazdasági ipar érdekeire és a jog szempontjából elvileg nem közömbös még az olyan esetekben sem, amikor a mezőgazdasági ipar terméke olyan tömegcikk, amelynek anyaga tudományos szempontból absztrakt jellegű és így a felhasznált nyersanyag tudományos szempontból helyettesíthető. Ily körülmények között egészen természetes, hogy a mezőgazdasági ipartermékek elnevezései jogi szempontból még nagyobb jelentőségűek olyankor, amikor a mezőgazdasági ipar terméke nem is