Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

151 a jog arról gondoskodik, hogy a gazdasági forgalomban az áruk elnevezései olyanok legyenek, hogy ezeknek az elnevezéseknek megbízhatóságára számítani lehessen. Ezek az elnevezések egymagukban semmi biztosítékát nem nyújtják helyességeknek, vagyis annak, hogy valóban megvannak-e az árunak azok a tulajdonságai, amelyeket az elnevezés nyomán várni lehet tőlük. A szó sokféle valóságot takarhat. A jog az, amely a maga szabályaival arra törekszik, hogy az áruk elnevezései olyanok legyenek, amilyen az áruk valóságos tulajdonságainak megfelel. Ez a helyzet a mezőgazdasági iparok termékeinek elnevezéseit illetően is. Amikor a mezőgazdasági iparok termékeinek elnevezéseiről beszélünk a jelen előadás keretében, felmerülhet a kérdés, van-e aktualitása ennek a kérdésnek éppen a mezőgazdasági iparokra vonatkozóan. Vájjon nem közömbös-e a mezőgazdasági iparok űzőire nézve az, milyen elnevezés alatt szerepelnek az ő termékeik a gazdasági forgalomban, a kereskedelemben. A mezőgazdasági iparüzőnek — úgy lehet gondolni — csak az a fontos, hogy gazdaságosan termelje a tudomány állásának megfelelő cikkeit és ne maradjon el más ily iparüzők mögött. A kereskedelem dolga az, hogy milyen elnevezéssel hozza forgalomba az egyes iparcikkeket. Ez a gondolatmenet azonban nem helyes. Az az út, amelyet az áru a szorosan vett kereskedelem körében tesz meg, amikor már az áru kikerült az iparüző kezéből, nem közömbös az iparüzőre nézve. A kereskedelmi forgalomban használt elnevezés visszahat arra, milyen üzleti eredményt tud elérni ÍI mezőgazdasági iparüzem tulajdonosa iparának folytatásával. Ezektől az elnevezésektől függ sokszor az, keletkezik-e kereslet éppen az ő terméke iránt és hogy ez a kereslet milyen mértékű. Ha ugyanis más árukat ugyanoly elnevezés alatt lehet forgalombahozni és forgalomban tartani, amely elnevezés valójában csak egy bizonyos mezőgzadasági iparüző áruját illetné meg, akkor a haszon bizonyára csökken vagy éppenséggel el is marad ennek az iparüzőnek az üzletviteléből. Ugyanez állhat egy-egy vidék vagy ország mezőgazdasági iparvállalataira más vidékek vagy más országok hasonló iparvállalataival szemben. Ha tehát lehetne is izolálni a mezőgazdasági ipart a kereskedelmi forgalomtól, akkor is megmaradna a jelentősége a mezőgazdasági iparra nézve annak, hogy milyen elnevezések szerepelnek a kereskedelmi forgalomban az egyes mezőgazdasági iparcikkek tekintetében. Egy másik ellenvetésről is lehet szó. Kérdezni lehet, vájjon mennyiben van jelentősége az elnevezésnek a mezőgazdasági iparok termékeit illetően, amikor ezek igen sokszor tömegcikkek, amelyekre vonatkozóan különleges tulajdonságoknak, speciális gazdasági értékeknek nem igen lehet jelentőségük. így például, ha a mezőgazdasági szeszgyártást tekintjük, ennek terméke — a tiszta szesz — általában ugyanaz, akármilyen mezőgazdasági termékből állítják elő és akármilyen vidéken termett az a mezőgazdasági termény, amelyből előállították. De sok más példát is lehetne felhozni erre nézve. Sok olyan