Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Ifj. dr. Szladits Károly: Az angol jogi Trust-intézmény

134 akadunk a bevezető részben a 45—52. lapokon, amelyek, amidőn a feltaláló érdekének jogvédelmét tárgyalják, plasztikusan domborítják ki szerzőnek módszertani beállítottságát is. Eredeti gondolatokat és meglátásokat tartalmaznak ezek a fejtegetések különösen a szabadalom jog és a tisztességtelen verseny elleni oltalom közötti viszony vizsgálásánál. A munka második része a szabadalom anyagi jogát ismerteti. Ezek a fejtegetések (55—273. old.) teszik ki a munka legnagyobb részét. Figyelmet érdemelnek mindjárt azok a fejtegetések, amelyek a szabadalom iránti igényt önállandóan tárgyalják, és így az elsőbbségi időpont kérdését helyes szisztematikai érzékkel helyezik el. A találmány fogalmát, továbbá a találmány és a felfedezés közötti különbséget igen mélyreható fejtegetések világítják meg. Az újdonság kérdésében a könyv a magyar törvényhozás által is követett merev német szerkesztési technikával szemben, helyesen mutat rá a rugalmasabb francia szabályozás előnyeire. Egészen eredeti álláspontot foglal el a korábbi szabadalmazás újdonságrontó hatásának vizsgálatánál, különösen amikor tisztázni igyekszik az igényrontás és az újdonságrontás egymáshoz való viszonyát. Értékes fejtegetéseket tartalmaznak a műben a műszaki haladás, találmánybitorlás, szolgálati találmány és szabadalmi leírás, valamint a szabadalmi igénypontokra vonatkozó részek is. A szabadalmi jog tartalma tekintetében kifogásolja szerző élő jogunknak azt a törvényszerkesztési technikáját, amely elvont törvényhozói gondolat helyett annak következményeit fejti ki. Sok eredetiséget árulnak el azok a fejtegetések, amelyek a szabadalomjog időbeli, térbeli és tartalmi korlátait csoportosítják és erőltetett dogmatikus elméletek helyett a gazdasági célszerűség szempontjait állítják előtérbe. Különös hangsúllyal érvényesül az eredetiség abban a szemléletben, amely a szabadalomjognak egy-egy állam területére való korlátozását anomáliának és nem a szabadalom állítólagos ipari monopólium-jellegéből folyó szükségszerűségnek minősíti. Igen gazdagok szemléltető fejtegetésekben azok a részek, amelyek a szabadalmi kényszerengedély intézményét, továbbá a közös szabadalmak és a szabadalom jog felett való rendelkezés lehetőségének problémáit tárgyalják. A magyar jog szempontjából önállóknak kell tekintenünk azokat a fejtegetéseket, amelyek a használati engedély kötelmi és dologi vonatkozásait domborítják ki. A harmadik rész az eljárási jogot foglalja áttekinthető rendszerbe, amit, tekintettel a vonatkozó joganyag szétszórtságára, már önmagában is érdemnek kell minősítenünk. A negyedik rész a szabadalmakkal kapcsolatos illetékszabályokat, az ötödik rész pedig a szabadalomjog nemzetközi vonatkozásait fejtegeti. összefoglalva ismertetésünket: Hoff György munkájáról megállapíthatjuk, hogy az igen alapos elméleti és gyakorlati ismereteknek a gyümölcse. A könyv minden sorából kiérzik nemcsak az, hogy szerző teljes alapossággal ismeri a belföldi és külföldi irodalmat, valamint a vonatkozó joggyakorlatot, hanem az is, hogy szerző alapos általános jogi tudással, de különösképpen kifogástalan gazdaságjogi ismeretek birtokában vállalkozott arra, hogy a szabadalom jog rendszeres és tudományos kidolgozásával ajándékozza meg a magyar jogi irodalmat. Nagyobb elismerést nem mondhatunk róla, mint azt, hogy ezt a célját sikerült elérnie. (Ku.)