Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Ifj. dr. Szladits Károly: Az angol jogi Trust-intézmény

131 IRODALOM ? Ifj. dr. Szladits Károly: As angol jogi Trust-intézmény. Bp., 1939. 173. o. Tébe-könyvtár 100. sz. — A kontinens jogásza általában bizonyos idegenkedéssel tekint az angol-amerikai jogrendszerre, mint olyanra, amelynek szellemébe és intézményeinek szerkezetébe való behatolás sokszor egészen más jogi gondolkodást és atmoszférát tételez fel, mint aminőhöz a kontinens jogásza általában hozzá van szokva. Az angol jogon végigvonuló két jellegzetes és látszólag ellentétes vonás: egyfelől a történelmi múlthoz ragaszkodó konzervativizmus, másfelől a jelen szükségleteit megértő módon kiegészíteni tudó rugalmasság gyökereit javarészt e jogrendszer szerkezetét karakterizáló abban a kettősségben bírja, amely a vagyoni jogosítványok körében az általános (közönséges) jogon alapuló jogosítvánnyal (legal right vagy interest) szembeállítja a méltányossági jogon (equity) alapuló jogosítványt (equitable interest). Ez a kettősség — amely emlékeztet némiképpen a római jog különbségtételére a quiritár és bonitár tulajdon között — az angol jog számos intézményének megértéséhez adja a kulcsot, de egyetlen intézmény körében sem hat oly eleven erővel, mint az angol jogászi géniusz egyik legősibb, de egyben legeredetibb produktumával, a trust-tel kapcsolatban. A trust intézménye volt ugyanis éppen az, amely míg egyfelől elvezetett az Equity Law kifejlődéséhez, másfelöl ma is központi intézménye az angol jog ama nagy ágazatának, amelyet equity név alatt ismernek. A trust az angol hűbéri szerkezetű ingatlan jog fogyatékosságának köszöni létét. Azzal van kapcsolatban, hogy a hűbéri rendszer nem ismerte a végrendelkezés jogát az ingatlan felett, amely éppen ezért lemenők hiányában általában a királyra, mint fő hübérúrra (paramount lord) szállott vissza. A végett tehát, hogy az ingatlan birtokosa halál esetére ingatlana felett a háramlási jognak megkerülésével rendelkezhessék valakinek a javára, különleges jogi szerkezethez kellett folyamodni s éppen erre a célra szolgált a trust eredeti elgondolásában. Lényege abban állott, hogy az ingatlan birtokosa ingatlanának kezelését már életében egy bizalmi személyre (trustee) bízta, kapcsolatban azzal a rendelkezéssel, hogy míg ő (a rendelkező: „settlor") él, a hasznokat szolgáltassa ki neki, halála után pedig annak a kezéhez, akinek a javára ő rendelkezni kívánt (beneíiciárius, „cestury que trust"). A trustee szabad rendelkezési jogot nyert ilymódon az ingatlan felett, vagyis a közönséges jog értelmében tulajdonosává vált az ingatlannak, míg a beneficiáriusnak a Common Law értelmében nem volt jogi lehetősége arra, hogy kényszerítse a trustee-t a kapott utasítás teljesítésére. Az örökhagyóra tekintő méltányosság azonban azt hozta magával, hogy utóbbinak az akarata a lehetőséghez képest jogi védelemben részesüljön. E végett a kedvezményezett szükség esetén a király kancellárjához fordulhatott, aki