Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A háborús nyersanyaggazdálkodás jogi szabályozása. 1. r.

125 öntvénytöredék és a sárgarézhulladék kivételével) nem használhatók fel a rendelet mellékletében felsorolt cikkek előállításához vagy javításához, illetve az ugyanott felsorolt más munkálatokhoz. Az iparügyi miniszter esetenkénti engedélye alapján a felhasználási tilalom alatt álló fémeket is fel lehet használni az alábbi célokra: 1. Olyan cikkek elkészítéséhez és olyan munkálatok befejezéséhez, amelyek a rendelet életbeléptetésekor már előállítás alatt állottak, illetve folyamatban voltak; 2. a tilalom alá eső cikkek javításához és 3. a tilalom alá eső cikkek előállításához, illetve munkálatok elvégzéséhez, ha ez lényeges külkereskedelmi érdeket szolgál. A rendelet mellékleteiben felsorolt cikkeket, ha azokat felhasználási tilalom alatt nem álló nyersanyagokból állítják elő, felhasználási tilalom alatt álló fémekkel vékonyan be szabad vonni. (Folytatás a következő számban.) (Me) Törvényjavaslat a biztosítási magánintézmények állami felügyelete, valamint a felügyeletet ellátó biztosításügyi közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról A „Gazdasági Jog" legutóbbi számában dr. Túry Sándor Kornél a biztosítással foglalkozó egyesületekről írva, azt a véleményt vallotta, hogy az ily egyesületek a jelenlegi jogi helyzet szerint is a Felügyelő Hatóság alá tartoznak, amelynek joga és kötelessége ellenőrizni és a célnak megfelelő törvényes keretek között mozgó tevékenységük biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Az általános vélemény, és így magának a Felügyelő Hatóságnak véleménye is, nem volt ily határozott. Akár kötelessége volt a Felügyelő Hatóságnak, akár nem, a biztosítással foglalkozó egyesületeket nem ellenőrizte és nem is tett intézkedéseket tevékenységük biztosítása érdekében. Az elmúlt napokban benyújtott törvényjavaslat többek között éppen ennek a kérdésnek a tisztázását célozza és 1. §-ában azt rendeli, hogy az 1923: VIII. tc. 1. §-a kiegészíttetik és az állami felügyelet a biztosító magánvállalatokon felül ezek után kiterjed a biztosítási ügyletekkel foglalkozó egyesületekre, az el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárakra, nyugdíjalapokra és általában az összes biztosítási magánintézményekre. # Az 1923:VIII. tc. 1. §-a szerint a biztosító magánvállalatok és egyéb ily intézmények állami felügyeletét a pénzügyminiszter szervezi meg és gyakorolja. A pénzügyminiszter a felügyelet céljaira a törvény szerint külön hivatalt létesít. Ez a hivatal a „Felügyelő Hatóság", tehát nem létesült különálló szervként és lényegében eddig is alig különbözött a pénzügyminisztérium bármely más ügyosztályától. A biztosítás-technikai osztály átmenetileg a Pénzintézeti Központnál állíttatott fel, azonban a közelmúltban ennek az osztálynak a tisztviselői is átcseréltettek állami fizetési osztályokba kinevezett könyv- és biztosításmatematikai szakértőkkel. A most benyújtott törvény indokolása megállapítja, hogy a mai Felügyelő Hatóság „nem léphet fel a minisztériumi szervezet nagyobb tekintélyével, mert alakilag külön hatóságként jelenik meg". Az indokolás szerint ennek a helyzetnek a visszássága az idők folyamán mind jobban kiütközött és megérlelte a Felügyelő Hatóság átszervezésének a gondolatát.