Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

117 lalat fontos érdéke teszi szükségessé és a mérséklés a vállalatnak a biztosítottakkal szemben fennálló kötelezettségei teljesítését nem veszélyeztetheti. Külföldi pénzintézetek belföldi fiókjainak felszámolása. A Bp. K. 1940. évi január hó 21-i 16. számában jelent meg az 530/1940. M. E. sz. rendelet a külföldi pénzintézetek belföldi fiókjainak önkéntes felszámolása tárgyában és az 540/1940. M. E. sz. rendelet ugyanezen fiókoknak kényszer felszámolása tárgyában. — Fennálló jogszabályaink a Pénzintézeti Központ közben jöttével való önkéntes, vagy kényszerű felszámolást eddig csak a belföldi pénzintézetek részére tették lehetővé. Minthogy a felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával egész csomó oly pénzintézet került az anyaországhoz, amelynek az anyaintézete külföldön (Szlovákiában, vagy a Protekturátus területén) székel, szükségessé vált a fennálló jogszabályok megfelelő kiegészítése. Az említett két rendeletben foglalt szabályozás — a dolog természetéből adódó kisebb eltérésekkel és kiegészítésekkel — lényegében megegyezik a belföldi pénzintézetek felszámolására vonatkozólag már eddig fennálló szabályozással. Igen lényeges rendelkezése mindkét rendeletnek az, hogy a felszámolási eljárásba minden esetben a külföldi intézet valamennyi belföldi fiókját be kell vonni s hogy az eljárás hatálya a belföldi fiók, illetőleg fiókok belföldi üzletköréhez tartozó, továbbá a külföldi pénzintézet belföldi üzletköréhez tartozó összes vagyonra kiterjed. Ha valamely követelésnek a fedezete (zálog, jelzálog, stb.) belföldön van, a követelést a fedezet értéke erejéig akkor is a belföldi üzletkörhöz tartozó vagyonnak kell tekinteni, ha a követelés nem belföldi adós ellen áll fenn; viszont a belföldi adós elleni oly követelést, amelynek a fedezete külföldön van, a fedezet értéke erejéig nem lehet a belföldi üzletkörhöz tartozónak tekinteni. Valamennyi belföldi fióknak, valamint a külföldi pénzintézetnek belföldi üzletköréhez tartozó egész vagyona egy tömeget alkot. A rendeletben szabályozott eljárás nem érinti a hitelezőnek azt a jogát, hogy a követelését a külföldi pénzintézet ellen érvényesítse. A béremelések korlátozása. A honvédelmi törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 550/1940. M. E. számú rendelet (Bp. K. 17. sz.) szerint lakásnak és egyéb bérelt helyiségnek a bére nem lehet magasabb annál a bérösszegnél, amelyet 1939 szeptember M 1. napján kellett fizetni. A korlátozás kiterjed a külön díjakra (felvonó, központi fűtés, stb.) is. Viszont nem vonatkozik a korlátozás: 1. az új házakban használatba vett bérlemények, valamint az adókedvezmények alapján átalakított lakások bérletére; 2. a nyaralás céljára bérelt lakások bérletére; 3. a fogadó ipar keretében bérbeadott helyiségek bérletére; 4. állami hivatalok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek a 9960/1939. M. E. sz. rendelettel szabályozott bérletére. A honvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 620/1940. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 21. sz.) szerint szabadalmi, védjegyvagy mintaoltalmi ügyben megállapított határidő helyett hosszabb határidő megállapítását kérheti az, akit katonai szolgálata, vagy háború okozta rendkívüli akadály gátolt, vagy gátol olyan cselekmény teljesítésében, amely cselekmény elmulasztásának következménye az, hogy a szabadalmi, a védjegy, vagy a mintaoltalmi jogot nem lehet, vagy csak eltérő elsőbbséggel lehet megszerezni, vagy a már megszerzett jog részben, vagy egészben érvényét veszti. A 630/1940. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 22. s&) a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területen a védettség kérelmezésére a 9900/1939. M. E. sz. ren-